Elemzők: komoly kockázatok a 2027-es költségvetésben
A 2027-es költségvetés fő bevételi és kiadási számai megfelelnek az előzetesen bejelentett kormányzati várakozásoknak, a tervek teljesülése azonban több ponton bizonytalan. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője és Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a legnagyobb kérdést a gazdasági növekedés, az új adóbevételek, az uniós pénzek beérkezése és a jelentős kiadáscsökkentés végrehajtása jelenti.
A kormány 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 4,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol 2027-ben. Regős Gábor szerint a deficitcél megfelel a piaci várakozásoknak, így a kormány egy fontos vállalást már a tervezés során teljesített. Most az a feladat, hogy a kitűzött számokat a gyakorlatban is tartani tudják, mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokszor nem a célok meghatározása, hanem azok végrehajtása okozott gondot.
Németh Dávid a növekedési előrejelzésben kockázatokat lát. Ha a magyar gazdaság a vártnál lassabban bővül, az a vállalatok teljesítményére és az állami bevételekre is hatással lehet, mivel a gyengébb céges eredmények alacsonyabb adóbefizetéseket eredményezhetnek. Az áfabevételek tervezett, 5,5 százalékos növekedését reálisnak tartja, a vállalatokat terhelő adóknál viszont nehezebb előre jelezni a változások egyenlegét. A nagyvállalatokat érintő 15 százalékos adókulcs, a társasági adóhoz kapcsolódó támogatások átalakítása és a kata módosítása egyaránt megváltoztathatja a bevételeket.
Különösen bizonytalan a tervezett vagyonadó. A kormány 2027-ben 200 milliárd forint bevételt vár ettől az új adónemtől, Németh Dávid azonban kétségesnek tartja, hogy ezt már az első évben sikerül-e teljes egészében beszedni. A személyi jövedelemadó bevételeit szintén több tényező befolyásolja: a bejelentett adócsökkentések mellett a jövő évi minimálbér alakulása is meghatározó lesz, ennek mértéke azonban egyelőre nem ismert.
A kiadási oldalon Regős Gábor látja a legnagyobb kockázatot. A kormány 1500–2300 milliárd forintos megtakarítással számol, amelyet a túlárazások visszaszorításával, a kiadások lefaragásával és egyes beruházások elhalasztásával érne el. A szakember szerint kérdéses, hogy ezekből az intézkedésekből mennyi válik valódi, tartós megtakarítássá. Németh Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy a takarékossági intézkedések között több olyan tétel szerepel, amely már élő szerződésekhez kapcsolódik, ezek újratárgyalása önmagában is kockázatot jelenthet. A 300 milliárd forintos tartalékot kevésnek tartja, különösen azért, mert az energiatámogatásokra a magas energiaárak miatt a tervezettnél többet kellhet fordítani.
Az uniós források alakulása szintén bizonytalanságot jelent. A kormány 2027-ben lényegesen kevesebb uniós támogatással számol, mint idén, amikor egy összegben jelentős kifizetések érkeznek az elmúlt évekből elmaradt RRF-források után. Jövőre inkább a kohéziós támogatásokra kell támaszkodni, ezek beérkezése azonban attól is függ, hogy a beruházások a tervezett ütemben haladnak-e; csúszás esetén a kifizetések egy része 2028-ra tolódhat. A költségvetés emellett azzal is számol, hogy Magyarországnak nem kell megfizetnie a menekültügyi szabályok megsértése miatt kiszabott uniós bírságot. Regős Gábor szerint ennek elmaradása kedvező lenne, de erre egyelőre nem lehet biztosan építeni.
A költségvetésben átrendeződés is megfigyelhető. Németh Dávid szerint a korábbi években gyakran érte az a kritika Magyarországot, hogy GDP-arányosan sokat költ gazdaságtámogatásra, miközben az egészségügy és az oktatás kevesebb forráshoz jut; a mostani tervezetben ez az arány változhat. Regős Gábor az egészségügyet nevezte a büdzsé legnagyobb nyertesének, amely több költségvetési soron összesen 510 milliárd forint többletforráshoz jutna. Kedvezőnek tartja azt is, hogy kevesebb pénzt fordítanának gazdaságfejlesztésre.
Az adópolitikában emelkedik az innovációs járulék és egyes különadók mértéke, valamint módosulnak a nagyvállalatokat terhelő társasági adó szabályai. Az áfa esetében a gyógyszereket és a tűzifát érintő, már bejelentett adócsökkentéseken túl nem várható jelentős változás; a 27 százalékos általános kulcs további emelése nem lenne indokolt, csökkentése viszont rendkívül sokba kerülne a költségvetésnek.
A két elemző abban egyetértett, hogy a költségvetés teljesülése elsősorban a végrehajtáson múlik. Németh Dávid a legutóbbi GDP-adatok alapján inkább lefelé mutató kockázatokat lát a növekedésben, a 4,9 százalékos hiánycélt ugyanakkor elérhetőnek tartja, legfeljebb egy-két tizedszázalékpontos eltéréssel. Regős Gábor szerint a következő időszakban az lesz a döntő, mennyire tartja magát a kormány a költségvetési előirányzatokhoz, és valóban megvan-e a szándék a hiánycél betartására.
