Ennyi évesen hagyják el a családi fészket a magyarok: a kedvezményes hitelek hozhatnak áttörést a lakáspiacon
Az Európai Unióban tavaly átlagosan 26,3 évesen költöztek el a fiatalok a szülői házból. A magyarok az uniós átlagnál valamivel tovább maradnak a szülőkkel, de így sem közelítik meg a dél-európai országok adatait, ahol nem ritka a 30 év feletti érték. Európában viszonylag széles skálán szóródik az átlagos elköltözés ideje a finn 21,3 év és a horvát 31,5 év között – egy átlagos horvát fiatal tíz évvel tovább marad a szülői házban, mint finn társa.
A kontinensen élesen kirajzolódik egy észak-déli különbség: a skandináv országokban költöznek el a legfiatalabb korban, ezzel szemben Dél-Európában – Horvátországban, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban – egyaránt 30 év felett van az érték. A különbségek hátterében a gazdasági körülmények mellett társadalmi és kulturális tényezők is állhatnak, így a munkavállalási lehetőségek, a lakhatás költségei és a többgenerációs együttélés jellemzői.
Magyarországon tavaly átlagosan 27,3 évesen hagyták el a fiatalok a családi otthont önálló háztartásba költözve, ami az európai középmezőnynek felel meg. Az elmúlt években szűk sávban mozgott ez az érték, utoljára 2021-ben volt a mostaninál magasabb. Húsz évvel ezelőtt 27,8 év volt az átlagos életkor a szülői ház elhagyásakor.
A magyar lakáspiacon az elmúlt évek jelentős áremelkedése sem nehezítette meg annyira a lakáshoz jutást, hogy érdemben megemelje az elköltözés átlagos életkorát. A tavalyi adatokban még alig volt érezhető az Otthon Start Program hatása, a minap bejelentett Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel azonban célzottabban fókuszál a 18-41 év közöttiek lakáshoz segítésére, ami hosszabb távon korábbi önállósodásra ösztönözheti a magyar huszonéveseket.
Nemek szerint vizsgálva a magyar férfiak tavaly átlagosan 28,5 évesen költöztek el a szülői házból, ez emelkedést jelent az egy évvel korábbi 28,3 évhez képest. A nők esetében 26,2 év volt ugyanez az érték a 2024-es 25,9 év után, utóbbi esetben 2020 óta nem volt példa a mostaninál magasabb értékre. Mivel egy átlagos párkapcsolatban még mindig a férfi az idősebb, nagyrészt ennek tudható be, hogy később költöznek el a szülői házból saját háztartást alapítva.
A 20-29 évesek foglalkoztatottsági rátája összefügg az elköltözés életkorával. Olaszországban az egész EU-ban a legalacsonyabb, mindössze 47,6 százalék a fiatalok foglalkoztatottsága, ott az egyik legmagasabb az elköltözés életkora is. Izlandon vagy Hollandiában 84-85 százalék körül van ugyanez az érték, a korán elköltöző norvégok és dánok esetében pedig 75-76 százalék körüli. Európában átlagosan 65,5 százalék a huszonévesek foglalkoztatottsági aránya, Magyarországon a 64,8 százalékos érték az uniós átlag közelében van. Itthon a huszonéves férfiak 68,1 százaléka rendelkezett munkahellyel, a nők esetében ugyanez az arány 61,4 százalék volt.
A következő években Magyarországon a kedvezményes hitellehetőségek sorsa, illetve a huszonévesek foglalkoztatási rátája lehet hatással a lakáspiaci aktivitásra ebben a szegmensben. A fiataloknak új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos hitelt biztosító Wekerle Plusz Program, illetve az újra induló államilag támogatott lakástakarék program kellő alapot adhat ahhoz, hogy a minél előbbi elköltözés felé terelje a fiatalokat: a 3 százalékos fix kamat mellett az önerő is alacsonyabb, mint egy piaci hitel esetében, így sokaknak jobban megérheti a saját lakás törlesztőrészletét fizetni az albérlet helyett, illetve a 20 százalékos induló saját erőt is könnyebben megtakarítják.
