Szőlő metszése ősszel: előmetszés a jövő évi termésért
A szőlő lombhullástól a tavaszi növekedés megindulásáig metszhető, a végleges metszést azonban általában tél végére vagy kora tavaszra hagyják. Az őszi metszés kockázata, hogy kevesebb tartalék rügy marad fagykár esetén. Fagynak kitett fekvésben, érzékeny fajtáknál vagy fiatal tőkéknél célszerű várni a nagyobb beavatkozással.
Ősszel inkább előmetszést érdemes végezni: eltávolítjuk a biztosan felesleges, sérült vagy beteg vesszőrészeket, a megtartott vesszőket a véglegesnél hosszabbra hagyjuk. A pontos rügyszámot csak tél végén vagy kora tavasszal állítjuk be. Lombhullás után néhány hetet várni kell, majd enyhébb, fagymentes napot választani a munkához.
Az őszi előmetszés lépései
A munka előtt néhány nappal át kell nézni a tőkéket, hogy felmérjük, mely részek igényelnek beavatkozást. Éles, tiszta metszőollóra, vastagabb vesszőknél ágvágó ollóra lesz szükség. A tompa szerszám roncsolhatja a vesszőt, ezért metszés előtt ellenőrizni és szükség esetén élezni kell a pengét. Beteg részek eltávolítása után a szerszámokat fertőtleníteni kell.
Először a teljes tőkét vizsgáljuk át, keressük meg az elszáradt, eltört, sérült vagy beteg vesszőket. A beteg és elhalt részeket az egészséges szövetig vágjuk vissza, a törött és súlyosan sérült vesszőket távolítsuk el. A túl hosszú vesszőrészeket is visszavágjuk, de itt még nem a végleges termőrészek kialakítása a cél. Bizonytalan vesszőt hagyjunk meg a későbbi metszésig, és ne ritkítsuk túl erősen a tőkét, hogy maradjon elegendő tartalék rügy a télre. Végül a beteg nyesedéket különítsük el az egészségestől, és tisztítsuk meg a szerszámokat.
Dugvány vagy oltvány: két út az új szőlőtőkéhez
Új szőlőtőke telepítésénél két lehetőség közül választhatunk. Szaporíthatunk dugványról: egy meglévő tőkéről levágott vesszőből készítünk dugványt, amelyet tavaszig megfelelően kell tárolni. Vagy faiskolában vásárolt, meggyökeresedett oltványt telepíthetünk a végleges helyére – ebben az esetben az ültetés ősszel valóban megtörténik.
A dugványból saját gyökerű szőlő fejlődik, az oltványnál a választott fajtát egy ellenállóbb gyökérzetű szőlőre oltják. Ennek főként a filoxéra elleni védekezésben van jelentősége, ezért saját gyökerű szőlőt elsősorban immunis homoktalajba ajánlott telepíteni.
A telepítés helye és a szaporítás lépései
A szőlő napos, meleg fekvésben fejlődik a legjobban, és nem kedveli a vízállásos területeket. Néhány tőke esetén 1–1,5 méteres tőtávolság jó kiindulópont, a pontos értéket a fajta és a művelésmód befolyásolja. Több sor telepítésénél nagyobb sortávolság szükséges.
A sikeres szaporításhoz egészséges, egyéves, őszre elfásodott vesszőt válasszunk, körülbelül ceruzavastagságút, több ép rüggyel. A túl vékony, sérült vagy beteg vesszőket és a zöld hajtáscsúcsokat hagyjuk ki. A vesszőt 3-4 rügyes dugványokra daraboljuk, és rögtön jelöljük meg az alsó végét, mert ez kerül majd a földbe. A dugványokat hűvös, fagyvédett helyen, enyhén nedves homokban tároljuk tavaszig, a közeg maradjon nyirkos, de ne tocsogós.
Tavasszal, március végén–április elején a dugványokat átválogatjuk, a penészes, rothadt darabokat kiselejtezzük, az egészségeseket ültetés előtt néhány órára vízbe állítjuk. A dugvány nagyobb része a földbe kerül, a felső rügy a talajfelszín közelében marad. Ültetés után a talajt finoman tömöríteni kell, majd beöntözni.
Őszi ültetés és téli védelem
Őszi ültetéshez fejlett, rugalmas, ki nem száradt gyökérzetű oltványt válasszunk, amelyen nincs sérülés vagy betegség jele. Az oltási hely legyen ép és jól összeforrt. A szabadgyökerű oltvány gyökerei könnyen kiszáradnak, ezért vásárlás után ne hagyjuk napokig fedetlenül. Az ültetésre a lombhullást követő időszak alkalmas, amíg a talaj nincs átfagyva.
Ültetés előtt az oltványt néhány órára vízbe állítjuk, a sérült gyökérrészeket tiszta metszéssel eltávolítjuk. Akkora ültetőgödröt ásunk, amelyben a gyökerek kényelmesen elférnek, kiindulásként körülbelül 40 × 40 centiméteres alapterülettel és 50–60 centiméter mélységgel. A gyökereket szétterítjük, az oltási hely a föld visszatöltése után is a talajszint fölött maradjon. A talajt fokozatosan töltjük vissza, finoman tömörítve, friss trágyát vagy tömény műtrágyát ne tegyünk közvetlenül a gyökerekhez. Végül öntözzük be.
Az ősszel telepített fiatal oltvány érzékenyebb a téli hidegre, ezért az ültetés után érdemes földdel felkupacolni a tövét, így az oltási hely és a vessző alsó része is takarásba kerül. Tavasszal, a fagyok elmúltával a kupacot fokozatosan bontsuk vissza, és ekkor végezzük el a végleges visszametszést is.
