Digitális hagyaték: szürke zóna, jogosultságok és veszélyek
Rab Árpád jövőkutató szerint halálunk után digitális adataink helyzete és a felettük való rendelkezés igazi szürke zóna. A bizonytalanság már ott kezdődik, hogy a mindennapokban sajátunkként kezelt fiókok fölött valójában milyen rendelkezési jogunk van, és ebből mit adhatunk tovább az örökösöknek.
A közösségi oldalakhoz a szolgáltató feltételei szerint férünk hozzá. Számos digitális szolgáltatás esetében csak használati jogosultságot kapunk, amelynek továbbadása korlátozott lehet – ez vonatkozik az online zene- vagy filmgyűjteményekre és a számítógépes játékokra is. A saját készítésű képekhez vagy írásokhoz fűződő jogokat külön kell kezelni attól, hogy ki léphet be az ezeket tároló fiókba.
Az örökösök és a szolgáltatók közötti konfliktusban egyszerre több érdek jelenik meg. A család szeretné megőrizni a közös fényképeket, hozzáférni egy elkészült kézirathoz vagy rendezni a hátrahagyott ügyeket. Ugyanebben a fiókban viszont olyan magánbeszélgetések is lehetnek, amelyeket az elhunyt életében sem osztott volna meg. A rokoni kapcsolatból ezért nem következik, hogy a szolgáltató minden tartalmat automatikusan kiad.
A határvonal a cselekvési térben azon alapszik, hogy mit állított be a felhasználó életében – emelte ki Rab Árpád. Erre szolgálnak a hagyatéki kapcsolattartók és az inaktív fiókok kezelésére kialakított beállítások. A Facebook hagyatéki kapcsolattartója például nem léphet be az elhunyt nevében, és nem olvashatja el a privát üzeneteit. A Google Inaktívfiók-kezelőjében meghatározott adatok megosztásáról rendelkezhetünk.
Ha a hozzátartozók nem kezdeményezik a fiók törlését vagy emlékoldallá alakítását, a profil továbbra is megmaradhat. Rab Árpád ezeket szellemprofiloknak nevezi: az online jelenlét látható nyomai megvannak, miközben a fiók mögött már nincs olyan felhasználó, aki figyelné, mi történik vele. Mivel a fiókot senki sem felügyeli, egy adatszivárgás során kikerülő jelszó esetén nincs, aki észrevegye a gyanús belépést – figyelmeztetett a jövőkutató.
A digitális hagyaték szabályozása többféle jogterületet érint. Rab Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy a GDPR az elhunytak személyes adataira nem alkalmazandó, kezelésükre a tagállamok alkothatnak külön szabályokat. Magyarországon az információs önrendelkezési jogról szóló törvény meghatározott feltételekkel a halál utáni öt évben is lehetővé teszi egyes adatvédelmi jogok érvényesítését az erre felhatalmazott személynek, szűkebb körben pedig a közeli hozzátartozónak.
A hátramaradt adatok a platformok számára is értéket képviselhetnek. Rab Árpád a lehetséges további felhasználások között említette a mesterséges intelligencia tanítását is, elsősorban anonimizált adatokból. Az örökösök szempontjából szintén lehet a hagyatéknak közvetlen pénzbeli értéke: egy domainnév, egy digitális gyűjtemény vagy egy értékes játékbeli tárgy olyan vagyonelemet jelenthet, amelyről a családnak esetleg nincs is tudomása.
A mesterséges intelligencia a digitális örökség különösen érzékeny felhasználását teszi lehetővé. Már létező üzletág épül azokra a rendszerekre, amelyek egy elhunyt ember kommunikációját, hangját vagy megjelenését próbálják felidézni. Az úgynevezett gyászbotokkal a hozzátartozó úgy beszélgethet, hogy a válaszok egy ismerős személy stílusát utánozzák.
Rab Árpád arra a kérdésre, hogy egy ilyen rendszer gátolja-e vagy segíti a gyász folyamatát, a következőt válaszolta: „Ezt nem tudom megítélni, azt azonban tudom, hogy engem nagyon zavar.” Személy szerint inkább attól tart, hogy az elhunyttal folytatott beszélgetés utánzása lassíthatja a veszteség feldolgozását.
„Komoly etikai aggályaim vannak, főleg, ha az elhunyt életében sosem egyezett bele abba, hogy adatait így használják, vagy nem biztos, hogy felmérjük, hogy egy MI hallucináció ilyen esetben milyen károkat, sebeket okozhat, és azt sem tartom etikusnak, hogy egy újabb formája jelent meg a gyász monetizálásának” – mondta Rab Árpád.
A jövőkutató a legfontosabb lépésnek azt tartja, hogy még életünkben rendelkezzünk az online hagyatékunkról. Érdemes végiggondolni, mit szeretnénk megőrizni, mit töröltetnénk, és kire bíznánk az ügyintézést. A digitális hagyatékra a végrendelkezésben is érdemes kitérni, emellett a szolgáltatásokban elérhető beállításokat is rendezni kell.