Riasztó adatok: több mint 200 ezer magyar fiatal küzd mentális nehézségekkel
Egy friss kutatás szerint a Magyarországon élő 14–19 évesek 41 százalékának mentális jólléte fokozott figyelmet indokol. Ez a korosztály egészére vetítve több mint 200 ezer fiatalt jelenthet.
A tanév végén és a vakáció kezdetén végzett adatfelvétel eredménye egy nem túl jó mentális állapotban lévő generáció képét rajzolja meg. Miközben a fiatalok 37 százaléka jó vagy kiemelkedő jóllétnek örvend, az alacsony jóllétű csoport aránya ennél nagyobb, 41 százalék volt.
Az életkor szerinti különbségek jelentősek. Az alacsony jólléti kategóriába a 14-15 évesek 12 százaléka, a 16-17 évesek 49 százaléka, a 18-19 éveseknek pedig 62 százaléka tartozott. A nemek közötti eltérés szintén feltűnő: a lányok körében 47 százalék, a fiúknál 34 százalék volt ez az arány.
A hétköznapok terheit jól érzékelteti, hogy a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi napi teendőit.
A fiatalok tudatában vannak nehézségeiknek, mégis sokszor nehezen vagy egyáltalán nem mernek segítséget kérni. A megkérdezettek szerint a legfőbb visszatartó erő a szégyenérzet, amelyet a válaszadók 67 százaléka említett. Emellett 63 százalékuk szerint sokan tartanak attól, hogy nem veszik komolyan a gondjaikat, 61 százalékuk pedig úgy véli, hogy generációjuk tagjai azért sem mernek megnyílni, mert félnek, hogy kitudódnak a megosztott problémáik. Ezek a válaszok a fiatalok véleményét tükrözik a segítségkérés akadályairól, nem azt jelentik, hogy mindannyian személyesen is átélték ezeket a helyzeteket.
Különösen fontos, hogy éppen az alacsonyabb jóllétű fiatalok érzik kevésbé biztosnak a támogatás lehetőségét. Összességében a fiatalok 58 százaléka érzi úgy, hogy magánéleti vagy mentális kérdésekben van olyan személy vagy forrás, amelyhez tanácsért fordulhat, az alacsony jólléti kategóriába tartozók között azonban ez az arány mindössze 38 százalék.
A fiatalok arról is határozottan nyilatkoztak, mi segítene számukra a megküzdésben. A válaszadók 62 százaléka szerint a szülőket és a tanárokat kellene jobban felkészíteni arra, hogy felismerjék a mentális problémákat, és megfelelően reagáljanak rájuk. Az ingyenes vagy megfizethető pszichológiai tanácsadás könnyebb elérhetőségét 48 százalékuk, több iskolai stresszkezelő foglalkozást 46 százalékuk szeretne.
A kutatás fontos adatokat ad arról, hogyan látják saját helyzetüket a fiatalok, és mire lenne szükségük ahhoz, hogy könnyebben megküzdjenek a nehézségeikkel. Az adatok önmagukban azonban nem változtatják meg a mindennapjaikat: nem elég arra biztatni őket, hogy beszéljenek a problémákról, hanem a bizalmat is ki kell építeni.
A Mentális Egészség Világnapja alkalmat ad arra, hogy átgondoljuk, hogyan lehetünk figyelmesebb felnőttek, és hogyan teremthetünk olyan környezetet, amelyben a fiatalok tudják, kihez fordulhatnak, és bíznak abban, hogy meghallgatják és komolyan veszik őket.
Novemberben az UNICEF Magyarország konferenciát rendez, amelynek egyik központi kérdése lesz, hogyan követheti a nehézségek felismerését időben elérhető, bizalmat ébresztő támogatás. Az eseményt az NN Biztosító főtámogatásával rendezik.
„Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok jövőjéről a mentális jóllétük szempontjából is beszéljünk. Az UNICEF-fel közös kutatásunkkal ehhez szeretnénk megbízható alapot adni. Novemberi közös konferenciánkon arra keressük a választ, hogyan segíthetjük a fiatalokat körülvevő felnőtteket abban, hogy a nehézségek felismerését időben elérhető, megfelelő segítség kövesse” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
