Akár az egészségünk is rámehet az alacsonyabb rezsi miatt
A magyarok 96 százaléka fontosnak tartja, hogy friss és tiszta legyen otthon a levegő, annak biztosítása azonban sokak számára kompromisszumokkal jár. A válaszadók 45 százaléka naponta többször is alaposan kiszellőztet, 36 százalékuk viszont a hőveszteséget és a fűtésszámlát is figyelembe veszi, ezért csak alkalmanként nyit ablakot. További 9 százaléknak nincs ideje rendszeresen foglalkozni a beltéri friss levegő biztosításával.
A nem megfelelő légcsere hozzájárulhat a párásodáshoz és a penészesedéshez. Az egészségtelen, nedves vagy penészes épületek lakóinál akár 75 százalékkal magasabb lehet a légúti tünetek és az asztma kockázata, különösen az őszi és téli időszakban.
A legtöbb lakásban elegendő a naponta többször végzett rövid, intenzív, lehetőleg kereszthuzattal történő szellőztetés, amennyiben az ablakok könnyen nyithatók és a kültéri levegő minősége megfelelő. Jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal ellátott otthonokban azonban nagy páraterhelés, erős utcai zaj, légszennyezettség vagy jelentős pollenterhelés esetén a szabályozott, lehetőleg szűrt légcsere jelenthet egészségesebb és komfortosabb megoldást.
A korszerű nyílászárók és a szinte hermetikus szigetelés csökkentik a fűtési igényt, ugyanakkor megszüntethetik a régi épületekre jellemző, szabályozatlan légcserét is. Ha a rezsiköltségek vagy a szmogos belvárosi levegő miatt szeretnénk elkerülni az ablaknyitást, a klíma nem jelent valós alternatívát: bár hűti, fűti és keringeti a helyiség levegőjét, friss levegőt nem juttat be. A légtisztító bizonyos részecskéket, például port vagy pollent kiszűrhet, de a párát és a feldúsuló szén-dioxidot nem távolítja el.
Alternatív megoldás lehet a hővisszanyerős szellőztetőrendszer, amely az elhasznált beltéri levegőt kültéri levegőre cseréli. A kutatás válaszadóinak közel kétharmada költene az ablaknyitás nélküli, folyamatos friss levegőre, ha a megoldás megfizethető lenne, vagy nem igényelne jelentős átalakítást.
