Megosztja a magyar vállalkozókat az új KATA
A 2027-től bővülő KATA megosztja a jelenlegi KATA-s vállalkozókat: közel felük, 47,9 százalékuk túl magasnak tartja a tervezett új tételes adót, minden hatodik, 16,9 százalék viszont az előnyökért cserébe magasabb összeget is vállalna.
A válaszadók fele nyitott a váltásra. Az átalányadózók számára a céges számlázás lehetősége, míg a jelenlegi KATA-sok körében a magasabb táppénz és nyugdíj a legfontosabb érv.
A kormány döntött a KATA 2027-es bővítéséről, a törvényjavaslatról társadalmi egyeztetés indult. A tervezet szerint a KATA-t ismét választhatnák a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók is. A havi tételes adó főállásban 100 ezer, mellékállásban 50 ezer forint lenne, 2028-tól az összegek a minimálbérhez igazodnának. Az éves bevételi keret 18 millióról 22 millió forintra emelkedne.
A KATA-sok ismét számlázhatnának cégeknek, amit 15 százalékos kiegészítő adó terhelne, a már befizetett tételes adó beszámításával. A főállású vállalkozóknak így csak évi 8 millió forint feletti céges bevétel esetén keletkezne tényleges többletfizetési kötelezettségük. Megszűnne a katás jogállás, ha a bevétel legalább fele ugyanattól a cégtől vagy kapcsolt vállalkozásától származna.
A főállású katások ellátási alapja havi 108 ezer forintról 317 ezer forintra emelkedne, a mellékállásúak azonban továbbra sem minősülnének biztosítottnak. A jelenleg katázók 2027-ben és 2028-ban még a régi rendszerben maradhatnának, ha kizárólag magánszemélyeknek számláznak; a tételes adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forint lenne. A régi KATA 2029-től szűnne meg. Az egyeztetés október 14-ig tart, az új adózási formára december 1-jétől lehetne bejelentkezni a NAV-nál.
A felmérés válaszadóinak 64,0 százaléka átalányadózó, 30,8 százaléka jelenleg is KATA-s, 5,2 százaléka vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó. Az átalányadózók számlázási szokásai hasonlók a 2022-es KATA-sokéhoz: 56,9 százalékuk csak cégeknek, 37,6 százalékuk cégeknek és magánszemélyeknek is számláz, 5,4 százalékuk kizárólag magánszemélyeknek.
A jelenlegi KATA-sok havi 50 ezer forint tételes adót fizetnek. Közel felük túl magasnak tartja az új összeget, 35,2 százalékuk megfelelőnek, 16,9 százalékuk pedig az előnyökért cserébe magasabb adóterhet is vállalna. Az átalányadózóknál 22,4 százalék tartja túl magasnak, 61,0 százalék megfelelő mértékűnek. A teljes mintában a túl magasnak ítélők aránya 30,4 százalék.
A magasabb adót is vállalók háromnegyede a magasabb táppénzt és nyugdíjat tartja fontosnak, szemben a teljes minta 48,4 százalékával. A válaszadók 49,5 százaléka biztosan vagy valószínűleg már 2027 elején az új KATA-t választaná, 28,2 százalékuk még nem döntött. A KATA-sok 54,9 százaléka, az átalányadózók 46,1 százaléka választaná az új formát.
A legvonzóbb elemek a céges számlázás lehetősége (65,7 százalék) és az egyszerű, fix adó (63,6 százalék), ezt követi a magasabb táppénz és nyugdíj (48,4 százalék), a 22 millió forintos éves keret (33,2 százalék) és a mellékállásban is választható KATA (28,6 százalék). Az átalányadók 74,9 százaléka, a csak cégeknek számlázó átalányadózók 80,4 százaléka tartja fontosnak a céges számlázást, a KATA-soknál a magasabb ellátás vezet (55,6 százalék).
A válaszadók 66,6 százaléka a végleges szabályokra vár a döntés előtt, 45,1 százalék összehasonlítást kér a jelenlegi adózásával, 41 százalék kalkulátort venne igénybe, 17,1 százalék könyvelőhöz fordulna. A válaszadók 54,9 százaléka hagyományos könyvelővel dolgozik, 36,9 százaléka maga könyvel, 8,2 százaléka online könyvelői szolgáltatást használ. A szabad szavas válaszokban visszatérő igény a sávos, bevételarányos KATA és az átláthatóbb elszámolás.
