Évi 200 milliárd forintos bevételt vár a kormány a leggazdagabb magyarokat érintő vagyonadóból
A Pénzügyminisztérium csütörtöki háttérbeszélgetésén ismertették a héten bejelentett adócsomag részleteit. Az új vagyonadó a 15–25 ezer legtehetősebb magyart érinti majd, és a tárca számításai szerint évi 200 milliárd forintot hozhat a költségvetésnek.
A tárca vezetése a társadalmi szolidaritással és a növekvő vagyoni egyenlőtlenségekkel indokolta a lépést, egyúttal jelezte, hogy felkészültek a várható tőkemenekítésre. Az adóelkerülést szigorú vagyonvizsgálatokkal és a távozó tőkére kivetett különadóval próbálják megakadályozni.
Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a jelenlegi adórendszer alapvető módosításra szorul, mivel a forgalmi és jövedéki adók magas szintje miatt az alacsony jövedelműek arányaiban nagyobb terhet viselnek, miközben a tehetősebbeknek jelentősen kedvez az egykulcsos személyi jövedelemadó és az alacsony társasági adó.
A tárcavezető rámutatott, hogy Magyarországon alakult ki az Európai Unió második legnagyobb vagyoni egyenlőtlensége: míg a háztartások vagyona tíz év alatt 170 százalékkal nőtt, addig a száz leggazdagabb magyaré 325 százalékkal.
A bevezetésre kerülő vagyonadó egyaránt terheli majd a luxuscikkeket, például a jachtokat, valamint a termelő vagyonelemeket, köztük a vállalati részesedéseket is. A minisztérium elutasítja azt a kritikát, miszerint a vagyon már leadózott jövedelemből származik, hiszen a modern adórendszerek a mindennapi fogyasztást, az ingatlanvásárlást és a tranzakciókat is terhelik, függetlenül a pénz eredetétől.
Kövesdy Attila államtitkár egyértelművé tette, hogy a céges vagyonok sem mentesülnek teljes körűen, megelőzve ezzel azt, hogy a luxuscikkeket fedőcégekbe rejtsék a tulajdonosok.
A kormány tisztában van azzal, hogy a vagyonadó beszedése nemzetközileg is nehézkes, és komoly kockázatot jelent a tőkemenekítés. Ezért a korábban remélt 300–600 milliárd forintos összeg helyett konzervatívan, mindössze 200 milliárd forintos bevétellel számolnak a költségvetésben. Az adóhatóság már most kiemelten figyeli azokat, akik külföldi vagyonkezelőkbe próbálják kimenekíteni a tőkéjüket.
A folyamat megfékezését szolgálja a formálódó exit tax is, amely a külföldre távozó vagyont adóztatná meg, bár ennek nemzetközi jogi összehangolása még finomításra szorul. Bár a hatóságok felkészültek a cégértékelésekből fakadó jogvitákra, a minisztérium fizetési nehézség esetén adóhalasztási lehetőséget biztosít majd a vállalatoknak.
Kármán András megjegyezte, hogy a magyar cégek jelentős része amúgy is hatalmas, kihasználatlan készpénzállományon ül beruházások helyett.
A háttérbeszélgetésen a vagyonadó mellett a KATA és az EKHO is szóba került. A tárca vezetői szerint a 2022-es radikális KATA-szigorítást orvosolni kell, így az új rendszer igyekszik ismét igazságosabb és szélesebb körben elérhető feltételeket teremteni a kisadózóknak.
A makrogazdasági folyamatokat illetően a Pénzügyminisztérium megerősítette, hogy a kormány október közepén tárgyalja újra a jövő évi költségvetést. Az abban rögzített hiánycél és fiskális pálya döntő fontosságú lesz a 2030-ra tervezett 3 százalékos deficit, és ezzel együtt az euróbevezetés hitelessége szempontjából.
