Csökkenő árak és növekvő csapdák a francia ingatlanpiacon
2026 második negyedévében a franciaországi lakásárak 1 százalékkal csökkentek az előző három hónaphoz képest, az első negyedévben még csak 0,2 százalékos volt a visszaesés. Éves összevetésben 0,8 százalékos mínuszt mértek, miközben 2025-ben még minden negyedévben növekedést regisztráltak. A visszaesést szinte teljes egészében a használt lakások okozzák, amelyek ára negyedéves alapon 1 százalékkal, éves szinten 0,8 százalékkal esett.
A tranzakciók száma stabilizálódott: 2026 júniusának végén az előző tizenkét hónapban 958 ezer használt lakás cserélt gazdát, szemben a március végi 953 ezerrel és a 2025 decemberi 952 ezerrel. Ez azonban messze elmarad a korábbi csúcsoktól, hiszen 2021 harmadik negyedévében 1,201 millió, 2022 áprilisában pedig 1,245 millió tranzakciót regisztráltak.
Dráguló hitelek és hosszabb futamidők
A Banque de France adatai szerint a lakásvásárlási célú új hitelek átlagos kamata júliusban 3,30 százalékra emelkedett a júniusi 3,27 százalékról, egy évvel korábban még 3,09 százalékos szinten állt ez a mutató. Az új lakáshitelek szezonálisan igazított összege júliusban 11 milliárd euró volt a júniusi 13,2 milliárd után. Az új lakáshitelek átlagos futamideje júliusban 22 év és 8 hónap volt, az első lakásukat vásárlóknál 23 év és 10 hónap. Az átlagos hitelösszeg ismét meghaladta a 200 ezer eurót, az első lakásukat vásárlóknál 183 ezer euró körül alakult. Az átlagos önerő közel 40 ezer euró volt, az első lakásukat vásárlóknál 34 ezer euró.
Párizs és a bérleti piac
Párizsban 2026 szeptemberében egy lakás átlagos négyzetméterára 9670 euró volt, ami nagyjából 3,50 millió forintos négyzetméterárnak felel meg. Egy 50 négyzetméteres párizsi lakás átlagos ára így hozzávetőleg 175 millió forint. A MeilleursAgents szeptemberi becslése szerint Párizsban egy lakás átlagos bérleti díja 33,3 euró négyzetméterenként, Marseille-ben 16,8, Lyonban 17,5, Bordeaux-ban 17,1, Nice-ben pedig 20,7 euró volt az átlag. A lakbérek felülvizsgálatához használt IRL 2026 második negyedévében 1,15 százalékkal nőtt éves alapon, az első negyedévi 0,78 százalék után.
Állami támogatások és a nullaszázalékos hitel
Franciaországban a Prêt à taux zéro (PTZ) kamatmentes kölcsönt jelent, amelyhez nincs hitelfelvételi díj, futamideje legfeljebb 25 év lehet, és 2025 áprilisa óta az ország teljes területén valamennyi új lakóingatlanra igénybe vehető. A konstrukció 2027. december 31-éig érhető el. A PTZ nem teljes értékű lakáshitel, hanem más finanszírozás mellé felvehető állami kölcsön. Összege az ingatlan árától, elhelyezkedésétől, a háztartás létszámától és a vásárló jövedelmétől függ, a finanszírozási költség 20, 40 vagy akár 50 százalékát fedezheti. Egyedülálló vásárlónál az A-zónában 49 ezer, a B1-zónában 34 500, a B2-zónában 31 500, a C-zónában pedig 28 500 euró az éves jövedelmi határ. A konstrukció elsősorban az első lakásukat megszerző háztartásokat célozza, fő szabály szerint annak jár, aki az előző két évben nem rendelkezett saját fő lakóingatlan-tulajdonnal.
Az energetikai csapda
Franciaországban 2025 januárjától nem lehet újonnan kiadni a legrosszabb, G-kategóriába sorolt lakásokat, 2028-tól az F, 2034-től pedig az E kategóriájú ingatlanok is kiesnek a bérbe adható lakások köréből. Egy 200 ezer euróért kínált, rossz energetikai állapotú lakás első pillantásra jobb vételnek tűnhet, mint egy 250 ezer eurós, korszerű ingatlan, ám ha a vásárlás után 30–50 ezer eurót kell elkölteni szigetelésre, fűtéskorszerűsítésre vagy új nyílászárókra, eltűnik az árkülönbség jelentős része. Ráadásul ha az ingatlan a szabályok miatt később nem adható ki, az a tulajdonos bevételét is veszélyezteti.
2026-ban változott az energetikai besorolás számítása is: a francia hatóságok módosították az elektromos áramhoz kapcsolódó számítási tényezőt, ezért bizonyos elektromos fűtésű lakások kedvezőbb DPE-besorolást kaphatnak. A változás 2027-től automatikusan megjelenik az új számításokban, és egyes korábban elkészített DPE-k besorolása is javulhat.
Egy több mint 900 ezer francia lakáseladást vizsgáló kutatás szerint a 2021-ben bejelentett bérbeadási korlátozások után az F és G-kategóriájú ingatlanok ára további mintegy 5 százalékkal csökkent a jobb energetikai besorolású lakásokhoz képest. Az F és G-kategóriájú ingatlanok ára a szabályozás bejelentése előtt körülbelül 13 százalékkal maradt el a hasonló, A–E besorolású ingatlanokétól. A korábban bérbe adott G-kategóriás lakások eladási valószínűsége mintegy 25 százalékkal nőtt a szabályozás bejelentése után. Az F és G-kategóriájú lakások részesedése a régi ingatlanok eladásain belül a 2021-es 11 százalékról 2023-ra 17 százalékra emelkedett, 2024-ben ez az arány mérséklődött, 2025 elején pedig 15 százalék körül alakult.
