Rendkívüli kéréssel fordultak Elon Muskhoz: ezen múlhat a háború sorsa a fagyos téli hónapokban
Alexander Stubb finn elnök arra kérte Elon Muskot, hogy terjessze ki a Starlink műholdas internetszolgáltatást az orosz területekre is, elősegítve ezzel, hogy Ukrajna célba vehesse az onnan indított ballisztikus rakéták kilövőállásait. A finn államfő New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés margóján nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek.
Stubb, aki Ukrajna egyik legeltökéltebb szövetségese, ugyanakkor jó viszonyt ápol Donald Trump amerikai elnökkel is, azzal érvelt, hogy a Starlink kiterjesztése életeket menthetne. Kifejtette, hogy amennyiben a műholdas internet elérhetővé válna az orosz területeken vagy Ukrajna megszállt részein található ballisztikusrakéta-indítóállások közelében, az ukrán erők sokkal hatékonyabban léphetnének fel az orosz csapásmérő eszközök ellen.
Ukrajna számára különösen sürgető a kérdés a közelgő tél miatt, Kijev ugyanis attól tart, hogy Moszkva a hideg hónapokban ismét módszeresen támadja majd az energia- és fűtési infrastruktúrát. Az orosz ballisztikusrakéta-bevetések idén nyáron rekordszintet értek el, miközben az egyetlen hatékony védelmet nyújtó Patriot légvédelmi rendszerek lőszerkészletei kritikusan alacsony szintre csökkentek, és egyelőre nem világos, honnan érkezhet utánpótlás.
A Starlink szolgáltatást Musk az orosz invázió kezdetét követően, 2022-ben kapcsolta be Ukrajna felett. A rendszer azóta az ukrán harctéri kommunikáció és drónirányítás nélkülözhetetlen eszközévé vált, orosz területen viszont nem működik. Az ukrán katonai vezetés szerint a szolgáltatás kiterjesztése lehetővé tenné a határtól néhány száz kilométerre elhelyezkedő mobil kilövőállások elleni csapásokat.
Stubb három fő területet emelt ki, ahol Ukrajnának sürgős segítségre van szüksége a tél folyamán: a légvédelmet, az energetikai berendezéseket és a pénzügyi támogatást. Mint mondta, jelenleg egy téli segélycsomagon dolgoznak, mivel nem számít a háború befejezésére a tél beállta előtt.
A finn elnök üdvözölte, hogy az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások augusztusban újraindultak. Szerinte a legegyszerűbb megoldást egy feltétel nélküli tűzszünet jelentené, amelyet a biztonsági garanciákról, területi kérdésekről és kártérítésről szóló tárgyalások követnének. Alternatívaként felvetette a háború befagyasztását a jelenlegi frontvonal mentén, 30 kilométeres ütközőzónák kialakításával, vagy egy részleges tűzszünetet az energetikai és gabonaexport-létesítményekre vonatkozóan.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-ben éppen ez utóbbiért, az energetikai infrastruktúrát és a fekete-tengeri hajózást érintő tűzszünetért lobbizott, Oroszország azonban egyelőre nem jelezte nyitottságát egy ilyen megállapodásra.
