Rontotta a növekedési kilátásokat az MNB, gyengült a forint
A dollár erejét több vezető devizával szemben mérő dollárindex csütörtök reggel 101,1 körül, kéthavi csúcsa közelében járt, miközben az euró jegyzése 1,14 dollár alatt mozgott. A forint már szerdán jelentősen gyengült, az euró árfolyama napközben megközelítette a 366 forintot, a dolláré pedig 322 forint fölé emelkedett, amire az áprilisi választás óta nem volt példa. Estére a jegyzések 365,4, illetve 321 forint környékére mérséklődtek. A magyar deviza a lengyel zlotyval és a cseh koronával szemben is veszített értékéből.
A dollárt a vártnál erősebb amerikai beszerzésimenedzser-indexek és az emelkedő kötvényhozamok támogatták. Az ötéves amerikai benchmark hozam 2007 óta először 5 százalék fölé került, a tízéves hozam csütörtök reggel már meghaladta az 5,1 százalékot. A befektetők közel 70 százalékos esélyt tulajdonítottak annak, hogy a Fed októberben ismét kamatot emel, szemben az egy héttel korábbi mintegy 50 százalékkal. Az ING elemzése szerint ugyanakkor a dollár felértékelődése kezd túlzottnak tűnni a fundamentumokhoz képest.
Az olajpiac mozgása szintén kedvezőtlenül alakult a nettó energiaimportőr Magyarország számára. A Brent típusú kőolaj jegyzése szerdán csaknem 4 százalékkal drágult az iráni–amerikai feszültségek és az amerikai dízelexport esetleges korlátozásáról szóló hírek hatására. Csütörtök reggel a hordónkénti ár 102 dollár környékére korrigált.
Jövőre gyorsabb inflációt vár a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank csütörtök délelőtt bemutatott Inflációs jelentése szerint a forint áprilisi erősödése a vártnál gyorsabban jelenhetett meg a fogyasztói árakban, különösen az árfolyamra érzékeny élelmiszerek és iparcikkek áralakulása okozott lefelé mutató meglepetést. A jegybank 2026-ra 1,8 százalékos átlagos inflációt vár, a dezinflációs folyamat azonban átmeneti lehet. A magasabb nemzetközi energia- és élelmiszerárak, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az MNB 0,8 százalékponttal, 3,1 százalékra emelte 2027-es inflációs előrejelzését. A pénzromlás üteme 2028-ban 2,6 százalékra mérséklődhet.
A jegybank kedden 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot, ezzel megszakította a kamatcsökkentési ciklust. Egyúttal bejelentette, hogy 2028. január 1-jétől 3-ról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját, a cél körüli plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv megtartásával. Jövőre tizenkettő helyett nyolc kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács.
Az aszály sújtotta mezőgazdaság fékezi a kilábalást
Az MNB a júniusi prognózisához képest 0,2 százalékponttal, 1,8 százalékra vágta vissza az idei GDP-növekedési előrejelzését. A romlás fő oka az aszály sújtotta mezőgazdaság, amely önmagában 0,4 százalékponttal foghatja vissza a gazdaság bővülését. A műholdas adatok alapján az agrárium kibocsátása a 2022-es súlyos aszály idején látotthoz hasonlóan alakulhat.
Az ipar részben ellensúlyozza ezt a kiesést, a szektor teljesítménye 2022 óta nem látott kedvező képet mutat. Balatoni András, az MNB előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a javulás nem általános konjunktúrából, hanem új termelőkapacitások üzembe állásából ered. A jegybank 2027-re 2,9, 2028-ra 2,8 százalékos gazdasági növekedést vár. A beruházások második negyedévi, széles bázisú visszaesése viszont középtávon is ronthatja a versenyképességet. A GDP-arányos költségvetési hiányt a jegybank idén 6,9, jövőre 5,9, 2028-ban pedig 5,2 százalékra teszi.
Kissé javult a gazdasági hangulat
A GKI konjunktúraindexe szeptemberben 1 ponttal emelkedett, így az augusztusi 4 pontos visszaesésnek csak kisebb részét dolgozta le. Az ágazatok közül kizárólag az iparban javult a bizalom, ott 3 ponttal nőtt a mutató. Az építőiparban 1, a kereskedelemben 2, az üzleti szolgáltatásoknál 3 pontos csökkenést regisztráltak. A foglalkoztatási tervek valamelyest kedvezőbbé váltak, de a vállalati várakozások egyenlege továbbra is negatív. A vállalatok 8 százaléka tervez létszámbővítést a következő három hónapban, míg 12 százalékuk leépítésre készül. Az áremelést tervező cégek aránya 16-ról 18 százalékra nőtt. A fogyasztói bizalom összességében stagnált, a háztartások kedvezőbben értékelték az elmúlt egy évben kialakult pénzügyi helyzetüket, a nagy értékű fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségét viszont rosszabbnak látták. A szeptemberi adatok így inkább a hangulat stabilizálódását, mintsem egyértelmű gazdasági fordulatot jeleznek.
