Kongatják a vészharangot a magyar fociban: százmillióktól esnek el a csapatok
Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) főtitkára szerint a hazai élvonalbeli klubokat nem fenyegeti csőd, ám a korábbi nagyvonalú gazdálkodás kora lejárt. A csökkenő központi bevételek pedig a másodosztályú csapatokat érintik a legérzékenyebben.
A főtitkár egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a hazai profi futballban elkerülhetetlen a szemléletváltás. Bár az élvonalban nem számítanak csődhullámra, az eddigi kényelmes működés tarthatatlanná vált. Komoly kockázatot jelent az is, hogy a klubok mérlegében nemzetközi viszonylatban is kiugróan magas az egyéb bevételek aránya, amelyek pontos forrását az MLSZ sem ismeri.
Az előző szezonban az NB I-es csapatok átlagos költségvetése 3,3 milliárd forintot tett ki. A szövetségen keresztül érkező források – mint a közvetítési és sportfogadási jogdíjak – a nyáron indult idényben klubonként egymilliárd forintról 875 millióra csökkentek.
Az NB II-ben még súlyosabb a helyzet: ott a bevételek 415 millióról 215 millió forintra estek vissza, ami a játékosok fizetésére is komoly hatással lehet.
A főtitkár a másodosztályt immár az élvonal előszobájának tekinti, és a magyar futball kudarcaként értékelné, ha a tulajdonos nélkül maradt, eladásra váró Videoton csődbe menne.
A gazdasági nehézségek mellett némi könnyebbséget jelent, hogy a forint erősödése kedvezően hat a légiósok euróalapú szerződéseire, emellett a magyar labdarúgók iránt is megnőtt a nemzetközi piaci kereslet.
A hazai utánpótlás-finanszírozás kapcsán Vági egy beszédes különbségre világított rá. Míg a kilenc magyarországi kiemelt akadémia idényenként egyenként is legalább egymilliárd forint állami támogatást kap, addig a német szövetség csupán mintegy százmillió forintnak megfelelő euróval támogatja a Bayern München utánpótlását.
Az átláthatóság jegyében az MLSZ ezentúl nyíltabban kommunikál a vitatott játékvezetői ítéletekről. Ennek részeként a VAR-szobát összekötötték a televíziós közvetítéssel, így a nézők a kommentátorokon keresztül azonnal értesülhetnek a döntések – például egy gól érvénytelenítésének – pontos okairól. A játékvezetők testkamerával történő felszerelését ugyanakkor a korábbi negatív tapasztalatok miatt elvetették.
A 25 milliárd forintos állami támogatásból megvalósuló Fradiváros ügyében az MLSZ nem tervez lépéseket. A főtitkár szerint a szövetség és az UEFA finanszírozási előírásai nem sérültek, az esetleges jogszabálysértések kivizsgálása pedig kizárólag a hatóságok feladata, így a Ferencváros kizárása fel sem merült.
Szintén a klubot és a hazai riválisokat érinti, hogy megváltozott az UEFA-tól érkező szolidaritási bevételek rendszere. Az évi nagyjából százmillió forintos összeget már nem a Ferencváros nemzetközi szereplése, hanem egy egységes európai kvóta alapján osztják el, a hazai csapatok pedig tavaly óta szabadon, utánpótlás-fejlesztési kötöttségek nélkül használhatják fel a forrást.
A magyar válogatott e heti, Ukrajna elleni, valamint az október eleji, Grúzia elleni mérkőzései előtt az MLSZ fokozott óvatosságra inti a szurkolókat. A törökök elleni 2025-ös Nemzetek Ligája-találkozón történtek miatt a szövetség ellen felfüggesztett szektorbezárás van érvényben. Bármilyen újabb vétség – különösen a rasszista megnyilvánulások – esetén automatikusan életbe lép a korábbi szankció, amit újabb áthágás esetén akár teljes zártkapus büntetés is követhet.
