Az MNB szerint jövőre 3,1 százalékra gyorsulhat az infláció
A forint tavaszi erősödésének köszönhetően idén a vártnál alacsonyabb, mindössze 1,8 százalékos inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank, jövőre azonban a romló külső környezet hatására 3,1 százalékra gyorsulhat a pénzromlás üteme. A gazdasági növekedést 2027-ben az aszályos időjárás szintén 1,8 százalékra fékezi.
Történelmi döntés az inflációs célról
A jegybank több mint húsz év után először szánta el magát történelmi lépésre, és 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját, fenntartva a plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot. Az új célrendszerhez és a nemzetközi gyakorlatokhoz alkalmazkodva a Monetáris Tanács arról is döntött, hogy a jövő évtől kezdve az eddigi tizenkettő helyett már csak évente nyolc kamatdöntő ülést tart.
Az idei inflációt a forint erősödése mérsékelte
A friss Inflációs jelentés rámutatott, hogy az áprilisi forinterősödés a vártnál jóval gyorsabban gyűrűzött be a fogyasztói árakba, különösen az élelmiszerek és az iparcikkek esetében, ami jelentősen mérsékelte az idei inflációt.
Az aszály visszaveti a növekedést
A gazdasági növekedés terén borúsabb a kép, mivel a nyári aszály miatt a mezőgazdaság kibocsátása drasztikusan visszaesett, ami önmagában 0,4 százalékponttal rontja az idei GDP-növekedést. Bár a frissen kiépült kapacitások termelésbe állása miatt az ipar jól teljesít, ez az általános konjunktúra hiányában csupán tompítani tudja a mezőgazdaság veszteségeit, így a hazai gazdaság jövőre átlagosan 1,8 százalékkal bővülhet.
2028-ra mérséklődhet az áremelkedés
A jelenlegi kedvező inflációs környezet csak átmeneti. A jegybank előrejelzése szerint 2027-ben a magasabb globális energia- és élelmiszerárak, valamint a dohánytermékek növekvő jövedéki adója miatt a fogyasztói árindex átlagosan 3,1 százalékra ugrik, és csak 2028-ra mérséklődik ismét 2,6 százalékra. A gazdasági növekedés ezzel párhuzamosan 2027-ben 2,9, míg 2028-ban 2,8 százalékra gyorsulhat.
Kormányzati beruházások és uniós források segíthetik a fellendülést
A fellendülést elsősorban a kormányzati beruházások növekedése és az uniós források fokozatos beáramlása támogatja majd, bár ezek a hatások várhatóan erősen importigényesek lesznek. A nettó export érdemi növekedésösztönző hatására így várhatóan 2028-ig várni kell. A hosszú távú versenyképesség szempontjából komoly aggodalomra ad okot a beruházások idei, széles bázisú csökkenése, mivel a jelenlegi zsugorodás tartósan rontja a gazdaság kilátásait.
A bérdinamika lassul, a reálbérek nem romlanak
A munkaerőpiacon is jelentős átalakulások zajlanak, ugyanis a lakosság csökkenő inflációs várakozásai miatt a bérdinamika a vártnál gyorsabban lassulhat, egyre inkább közelítve a termelékenység növekedéséhez. Ez a mérséklődés azonban nem rontja a reálbérek alakulását, sőt, a minimálnyugdíjak emelésével együtt a jövő évtől már érezhetően élénkítheti a fogyasztást. Középtávon ugyanakkor a demográfiai folyamatok egyre erősebben korlátozzák majd a foglalkoztatás bővítését.
Csökkenő államháztartási hiány
Az államháztartási hiány az MNB szigorú, szabályalapú számításai szerint a jövő évi 6,9 százalékról 2027-re 5,9, 2028-ra pedig 5,2 százalékra csökkenhet, miközben a folyó fizetési mérleg idén az egyensúlyi szint körül alakul, ami a jövedelemegyenleg javulásának köszönhető.
