Új, gyermekközpontú oktatási rendszer épül: sztrájkjog visszaállítása és béremelések
Új, gyermekközpontú oktatási rendszer kialakítását indította el a kormány, amely a decentralizációra, a szakmai szereplők bevonására és a fokozatos átalakításra épül. A legfontosabb azonnali intézkedések között szerepel a tanárok sztrájkjogának visszaállítása, az iskolaigazgatók és a nevelőtestületek jogköreinek bővítése, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók bérrendezése.
A részleteket Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter ismertette. A miniszter kiemelte, hogy a tartós és fenntartható változásokhoz elengedhetetlen a diákok, a pedagógusok, az érdekképviseletek és a szülők bevonása. Hangsúlyozta: „Egy olyan nagy rendszert, mint az oktatás, nem lehet rángatni, csak lépésről lépésre lehet haladni.” Hozzátette, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő stabilitáshoz széles körű társadalmi egyeztetésre van szükség.
Megkezdődött a központosított struktúra lebontása
Az azonnali intézkedések keretében már megkezdődött a központosított struktúra lebontása. Visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, és növelték a nevelőtestületek, valamint az iskolaigazgatók döntési és véleményezési jogköreit. A tankerületek és a szakképzési centrumok élére, valamint a korábban átalakított egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiba nyílt pályázaton választanak új vezetőket. Ezzel párhuzamosan felfüggesztették a tanárok korábbi, rendészeti szemléletű teljesítményértékelési rendszerét, és megkezdték a diákok, valamint a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentését.
Iskolakezdési támogatás és béremelés két lépcsőben
A szociális és anyagi intézkedések terén a rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kaptak. Emellett két lépcsőben elindul a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint a technikai munkatársak bérrendezése is.
Év végére készül el az új oktatási stratégia és a NAT
A hosszabb távú tervek közül a legjelentősebb az év végére elkészülő új magyar oktatási stratégia, amely külön fejezetben foglalkozik majd a digitalizáció és a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazásával, annak előnyeivel és kockázataival. Ezzel párhuzamosan egy alaposan előkészített, tesztidőszak után bevezetendő új Nemzeti alaptantervet dolgoznak ki, valamint átfogó szövegértés-fejlesztési programot indítanak, amely módszertani szabadságot biztosít az intézményeknek.
„Többségi konszenzusra kell építeni az új oktatási rendszert” – mutatott rá a miniszter, megerősítve, hogy a jövőben a minisztérium nem egyoldalú diktátumokkal, hanem partnerségben hozza meg a stratégiai döntéseket.
