Közgazdász az állami üzemanyagtámogatásról: cinikus döntés, a fiatalok járnak vele a legrosszabbul
Magyarországon a Tisza-kormány dízeltámogatással enyhíti az autósok terheit, Németországban pedig ismét adócsökkentéssel tennék olcsóbbá a tankolást. A gyors segítségnek azonban hosszabb távon komoly ára lehet: Veronika Grimm német közgazdász a fiatal nemzedék rovására nyújtott támogatásnak nevezte a berlini intézkedést. Kritikája szerint a kormány a választók pillanatnyi elégedettségét keresi, miközben háttérbe szorulnak a tartós jólétet megalapozó reformok.
Az üzemanyag drágulására adott állami válasz Magyarországon is visszatérő gazdaságpolitikai kérdés. A korábbi ársapkák és védett árak után a Tisza-kormány ezúttal célzott pénzbeli támogatást vezetett be a dízelautósok egy részének. Németországban eközben újabb, literenként járó adókedvezményt jelentettek be. Bár a két megoldás eltérően működik, mindkettő az autózás megemelkedett költségeit enyhíti állami segítséggel.
A német döntést élesen bírálta Veronika Grimm, a szövetségi kormány mellett működő gazdasági szakértői tanács tagja. A közgazdász „cinikusnak” nevezte, hogy a fiatal nemzedék rovására támogatják a belső égésű motorral hajtott autók használatát.
A német kormány péntek esti bejelentése alapján októbertől az év végéig literenként 14 eurócenttel csökkentenék a benzin és a gázolaj energiaadóját. Az áfahatást is figyelembe véve ez hozzávetőleg 17 centes könnyítést jelentene literenként, a májusban és júniusban már alkalmazott megoldáshoz hasonlóan. Egy 50 literes tankolásnál ez 8,5 euró megtakarítást jelenthet, amennyiben az adócsökkentés teljes egészében megjelenik a fogyasztói árban.
Grimm kritikájának középpontjában a rövid távú politikai haszon és a hosszabb távú gazdasági következmények közötti ellentmondás áll. „Opportunista politikának” nevezte azt a törekvést, amely a választók elidegenítését igyekszik elkerülni az autózás támogatásával. Megítélése szerint ez végül éppen az ellenkező eredményre vezethet: a választók csalódottan fordulhatnak el a hagyományos pártoktól, mert azok nem végzik el a feladatukat.
Az elégedetlenség ráadásul több irányból érkezhet. A klímavédelmi szempontokat fontosnak tartó emberek az intézkedés környezeti hatásait kifogásolhatják, a vállalkozók pedig a rövid távú döntésekre épülő gazdaságpolitikát. A közgazdász a reformok elmaradásában látja az egyik legsúlyosabb veszélyt: a pillanatnyi problémák kezelésére összpontosító politikának nem marad ereje a valóban fontos szerkezeti változtatásokra. Ez nagyobb jóléti veszteséget jelenthet a polgároknak, mint az átmenetileg magasabb üzemanyagárak – fogalmazott Grimm.
A bírálat tehát túlmutat azon, mennyibe kerül egy tank benzin. A kérdés az is, hogy az állami beavatkozás közelebb visz-e az olajfüggőség mérsékléséhez, és milyen tartós változások maradnak el a gyors könnyítések mellett. A német döntést ellenzéki politikusok, környezetvédők, valamint szociális és fogyasztóvédelmi szervezetek is bírálták: kifogásuk szerint a csomag nem kínál átgondolt megoldást az energiaköltségek és az olajfüggőség csökkentésére.
Magyarországon is aktuális, de fontos a különbség
A hazai párhuzamot a Tisza-kormány új dízeltámogatása adja. A szeptember 19-én hatályba lépett szabályok alapján összesen 20 ezer forintot kapnak a feltételeknek megfelelő magánszemélyek a legfeljebb 110 kilowattos, kizárólag dízelüzemű személyautójuk után. A támogatás személyenként egy járműre jár, és négy részletben folyósítják. A főszabály szerint jogosultaknak az első részlet szeptember 30-án érkezik.
A két konstrukció összevetésénél lényeges, hogy a német adókedvezmény minden megvásárolt liter után csökkenti a tankolás költségét. Ebből következően aki többet tankol, összességében nagyobb kedvezményhez jut. A magyar támogatás ezzel szemben fix összegű: a jogosult nem kap több pénzt attól, hogy többet autózik. Így a fogyasztás növeléséhez kapcsolódó ösztönző sem azonos a két esetben.
Grimm a német intézkedést bírálta, de az általa felvetett gazdaságpolitikai kérdés Magyarországon is releváns: hogyan lehet enyhíteni az autózásra ráutalt háztartások terheit úgy, hogy közben az olajáraknak való kiszolgáltatottságuk is csökkenjen? A közvetlen pénzbeli segítség átmenetileg javíthatja a családok helyzetét, önmagában azonban nem teremt olcsóbb közlekedési alternatívát.
Németországban az adócsökkentést újabb beavatkozás követheti: a kormány legkésőbb január 1-jétől üzemanyagár-korlátozást is kilátásba helyezett. Az ellátás biztonságának megőrzése érdekében az olajipari szereplőkkel egyeztetnének a megoldásról. Az eszköz megítélése ugyanakkor a kormányon belül sem egységes: Katherina Reiche gazdasági miniszter ismét jelezte, hogy szkeptikusan viszonyul hozzá.
