Irányított parlamenti választás Oroszországban: a Kreml a háború melletti támogatottság látszatát építi
Oroszországban megkezdődtek a parlamenti választások, amelyek az első ilyen jellegű voksolásnak számítanak az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta. A szavazást a Kreml gondosan megtervezte annak érdekében, hogy megerősítse a háború melletti társadalmi támogatottság látszatát, miközben a politikai rendszer az elmúlt években minden korábbinál keményebben lép fel a másként gondolkodókkal szemben.
A 2021-es duma-választás óta Oroszország gyökeresen megváltozott: százezrek hagyták el az országot, köztük szinte az összes ellenzéki vezető és aktivista, a független médiát pedig bezáratták vagy emigrációba kényszerítették. Bár a háború gazdasági és politikai következményei miatt a társadalomban érezhetően nő a feszültség, a szigorúan kézben tartott választás semmilyen lehetőséget nem kínál az elégedetlenség kifejezésére.
Elemzők és közvélemény-kutatások szerint az Egységes Oroszország párt megtartja kétharmados többségét az Állami Dumában, a fennmaradó helyeken pedig négy, névleg ellenzéki párt osztozik.
Az irányított választások a Kreml számára mégis létfontosságúak. Ilja Grascsenkov moszkvai politikai elemző szerint ez jelenti a hatalom „egyetlen legitimitási forrását”. Az eredményekre hivatkozva a kormány bizonyíthatja, hogy a társadalom mögötte áll. Putyin elnök ráadásul rendszeresen azzal állítja szembe Ukrajnát – ahol a hadiállapot miatt elhalasztották a voksolást –, hogy Oroszország még a háború idején is megtartja a választásokat.
A kívánt eredményt többszintű rendszer biztosítja. Első lépésben kiszűrik a nemkívánatos jelölteket. Idén a legszembetűnőbb példa a liberális Jabloko párt kizárása volt, amelyet azért tiltottak el az indulástól, mert azonnali tűzszünetet követelt, és a vártnál erősebb békepárti hangulatot tudott volna mozgósítani.
Ezt követően a Kreml politikai apparátusa célszámokat határoz meg az egyes régiók számára a várt eredményekről, a helyi vezetőknek pedig ezeket kell teljesíteniük. A kormányzók és tanácsadóik nyomást gyakorolnak a közszférában dolgozókra, hogy megjelenjenek a szavazáson, és a kormánypártra voksoljanak. A kormányközeli vállalkozások sorsolásokkal és egyéb ösztönzőkkel próbálják szavazásra bírni alkalmazottaikat.
Az elektronikus szavazás – amely az orosz régiók több mint harmadában elérhető – pedig lehetőséget ad a végeredmény finomhangolására. Ellenzéki aktivisták szerint az online leadott szavazatok manipulálása jóval egyszerűbb, mint a papíralapúaké.
A választások irányítása fokozatosan szigorodott az elmúlt évtizedekben. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország rövid ideig nyugati mintájú parlamenti voksolásokat tartott, ám már 1993-ban, amikor egy nacionalista párt megelőzte a Kreml-közeli erőket, megszületett a döntés, hogy az eredményeket „moderálni és menedzselni” kell.
A 2022-es invázió óta a nyomás tovább erősödött. Grascsenkov szerint az üzenet egyértelművé vált, miszerint „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Putyin a szavazás előtti beszédében nem hagyott kétséget afelől, hogy a választók feladata a háború folytatásának támogatása a teljes győzelemig.
