Kiderült az igazság az árrésstop további sorsáról: erre a forgatókönyvre kevesen számítottak a boltokban
Újra lendületet vehet a magyar gazdaság: a tavalyi 0,5 százalékos növekedés után idén 1,7 százalékkal bővülhet a GDP, jövőre pedig 2,2 százalékos növekedés várható. Az infláció eközben mélypontra süllyedt, az év hátralévő részében azonban ismét gyorsulhat a pénzromlás.
A szeptember 10-i sajtótájékoztatón elhangzott: 2026-ban 1,7 százalékkal nőhet a GDP. Az első és a második negyedévben egyaránt 1,7 százalékos éves növekedést mértek. Nagy János, a bank makrogazdasági elemzője szerint a növekedés legfontosabb motorja a háztartások fogyasztása lehet, amelyet a reálbérek emelkedése támogat. 2026-ra 4 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos háztartási fogyasztásbővülést várnak.
Az export oldalán is javulhat a helyzet, az ipari termelés a korábban vártnál gyorsabban növekedhet. A kilátásokat ugyanakkor a közel-keleti konfliktus elhúzódása, a vámháborús feszültségek, az aszálykárok és az energiapiaci kockázatok is fékezhetik. 2027-ben 2,2 százalékos GDP-növekedés jöhet, ebben szerepet játszhat az üzleti és fogyasztói bizalom javulása, valamint az uniós források várható felszabadítása.
Az éves fogyasztóiár-index a januári 2,1 százalékról augusztusra 1,3 százalékra csökkent. Nyeste Orsolya, a bank vezető makrogazdasági elemzője szerint ebben az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forintnak is jelentős szerepe volt. A következő hónapokban azonban ismét gyorsulhat az infláció: 2026 egészére 1,8 százalékos, 2027-re 2,8 százalékos átlagos pénzromlással számolnak, utóbbiban még az árrésstop fenntartásával is kalkulálnak. Ez jóval alacsonyabb a 2025-ös 4,4 százaléknál.
A forint komoly erősödésen van túl: az euró árfolyama márciusban 397 forint közelében járt, június közepére 350 forint alá süllyedt, ami csaknem 12 százalékos erősödést jelentett. Az árfolyamot támogatta a geopolitikai kockázatkerülés enyhülése, valamint az uniós forrásokkal és a költségvetéssel kapcsolatos várakozások javulása. Július óta korrekció indult, az euró visszatért a 360-365 forintos tartományba. Az év végi előrejelzés szerint 2026 végén 360 forint, 2027 végére 355 forint körül alakulhat az euró.
Az MNB június és augusztus között 75 bázisponttal, 6,25 százalékról 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Idén még jöhet további kamatvágás, de a felfelé mutató kockázatok erősödtek: a közel-keleti konfliktus eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák és a forint volatilitása akár meg is állíthatja a vágási ciklust. Jövő évre akár 4,5 százalékra is csökkenhet az alapkamat.
A tízéves magyar állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra esett, augusztus végén 5,6 százalék körül alakult. A további javuláshoz a költségvetés hiteles konszolidációjára, az uniós források tényleges beáramlására és konkrétabb euróbevezetési stratégiára lenne szükség.
Az árrésstop kivezetése kapcsán Nyeste Orsolya elmondta: az árkorlátozások torzíthatják a piaci árak alakulását, ezért a tisztább kép érdekében minél kevesebb korlátozásra lenne szükség. A jegybank mérsékelt hatással számol az árrésstop kivezetése esetén, ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy a kiskereskedelmi és szolgáltatási szektorban megemelkedtek az inflációs várakozások. Az intézkedések fenntartása elnyomhatja a piaci folyamatok tényleges hatását az árakban.
Nagy János szerint jelenleg nincs bejelentés az árrésstop kivezetéséről, ugyanakkor arra számítanak, hogy ha az élelmiszerárak alakulása nem fordul kedvezőtlen irányba, a kivezetés nem okozna jelentős inflációs sokkot. Egy-két hónapban néhány tized százalékponttal megemelheti az inflációt, ez az éves átlagban kevésbé lenne érzékelhető. Ebben az erős forint és a jelentős világpiaci élelmiszer-kínálat is szerepet játszik, miközben az ágazati szakértők sem számítanak az aszály miatt drasztikus élelmiszerár-emelkedésre.
