Újra közeledik egymáshoz az EU és Nagy-Britannia: a magyar fiatalok is jól járhatnak az új megállapodással
Egy évtizeddel a brexitnépszavazás után az Európai Unió és az Egyesült Királyság a kereskedelmi, a védelmi és az energetikai kapcsolatok jelentős elmélyítésére készül a pénteki brüsszeli csúcstalálkozón. Bár a júliusban hivatalba lépett brit miniszterelnök, Andy Burnham a kapcsolatépítést tette meg fő prioritásnak – sőt, az újbóli csatlakozás gondolatát is felvetette –, a zárónyilatkozat megszerzett tervezete szerint a látványos közeledés ellenére több politikailag érzékeny kérdésben továbbra sincs egyetértés.
A kétoldalú megállapodások terén a legnagyobb előrelépést az agrár-élelmiszeripari szabványok összehangolása jelenti, ugyanis a szinte teljesen véglegesített egyezség 2028. március 1-jétől eltörölné a határellenőrzéseket és a tanúsítványi kötelezettségeket az állati és növényi termékek túlnyomó többségénél. Emellett összekapcsolják az uniós és a brit kibocsátáskereskedelmi rendszert, így feleslegessé válik a karbonvám alkalmazása a kétoldalú kereskedelemben. Az uniós villamosenergia-piachoz való brit csatlakozásról szóló tárgyalásokat 2027-ben zárnák le, itt a vitát az okozza, hogy Brüsszel az unió legszegényebb régióit támogató kohéziós alapokba történő befizetéshez kötné a hozzáférést.
Komoly viták övezik az ifjúsági mobilitás kérdését is. Az EU egyenlő bánálásmódot követel a diákjainak a brit egyetemeken, de a tandíjak vitás ügyét végül egy párhuzamos megállapodásba szervezték ki, amely az azonos feltételek mellett a jelentősen csökkentett alapképzési díjak opcióját is tartalmazza. A fiatalok kölcsönös, legfeljebb három évre szóló munkavállalását és tanulását lehetővé tevő mobilitási programot legkésőbb 2028-ig véglegesítenék, és 2030 januárjában indítanák el, várhatóan mintegy százezer résztvevővel.
A védelmi ipari integrációt korábban hátráltatta, hogy Franciaország a piaci verseny miatt korlátozni akarta a brit cégek hozzáférését az EU biztonsági programjához. Az amerikai katonai jelenlét várható európai csökkenése és Ukrajna támogatásának kényszere azonban közelebb hozta a feleket. A tervezet szerint elmélyítik a hadiipari együttműködést és a képességfejlesztést, különösen a légvédelem, a drónok és a lőszergyártás terén működő képességkoalíciókon keresztül.
A gazdasági biztonság és az iparvédelem területén London és Brüsszel kétoldalú piacvédelmi intézkedéseket és kvótákat vizsgál, hogy megóvják acéliparukat a globális – főként kínai – túltermeléstől, és hosszú távú megoldást vezetnek be a brit acél Észak-Írországba történő szállítására is. A jövő év elején induló digitális partnerség a mesterséges intelligenciára és a biztonságos adatkapcsolatokra terjed majd ki, ám az a passzus kikerült a szövegből, amely az EU mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályát és a kiberrezilienciáról szóló rendeletet Észak-Írországra is kiterjesztette volna. A gazdaságbiztonsági párbeszéd az exportellenőrzésekre és az ellátási láncok védelmére fókuszál majd, bár a közbeszerzések összehangolását törölték a tervezetből.
A belügyi és migrációs kérdésekben az EU elállt attól a követelésétől, hogy London függessze fel a külföldi bűnelkövetők kitoloncolási rendszerét, helyette előzetes értesítési kötelezettségben és az elítéltek átadásáról szóló kétoldalú egyeztetésekben állapodtak meg. A bűnüldözési szervek emellett szorosabbra fűzik a harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi nyilvántartásának kölcsönös adatcseréjét, a La Manche csatornán zajló embercsempészet visszaszorítása érdekében pedig strukturáltabb információmegosztást vezetnek be, segítve az uniós határvédelmi ügynökség munkáját.