Home Uncategorized Elásott ezüstkincs Szombathelyen: kilószámra lapult a föld alatt, alig egy ásónyomnyira

Elásott ezüstkincs Szombathelyen: kilószámra lapult a föld alatt, alig egy ásónyomnyira

by Zalan
Elásott ezüstkincs Szombathelyen: kilószámra lapult a föld alatt, alig egy ásónyomnyira

Kétezer éves kelta ezüstkincs került elő Szombathelyen

Nem mindennapi régészeti felfedezés történt Szombathelyen: egy építkezést megelőző feltárás során több mint kétszáz darabból álló, két kilogrammot meghaladó kelta ezüstkincs került elő a föld alól. A több mint kétezer éves pénzek mellett hétezer éves kőeszköz, különleges üveggyöngy, egy római kori villagazdaság maradványai, sőt még egy kutya mancsnyoma is megőrződött az egyik téglán.

A rendkívüli leletegyüttesre egy új szombathelyi villamosenergia-alállomás építéséhez kapcsolódó régészeti kutatások során bukkantak. A beruházás helyszíne már az őskorban is lakott terület volt, ezért a munkálatok előtt régészeti feltárásra volt szükség. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei 2023 és 2025 között dolgoztak a területen. A kutatások során csaknem 400 régészeti objektumot és több ezer leletet tártak fel, a Krisztus előtti 5. évezredtől egészen a kora újkorig.

A legnagyobb meglepetés: 208 ezüstérme alig egy ásónyomnyira

A legnagyobb meglepetést a 208 darabból álló, összesen több mint két kilogrammot nyomó kelta ezüstérmekincs jelentette. A pénzek mindössze 30–40 centiméter mélyen feküdtek a földben. Az úgynevezett velemi típusú tetradrachmák a Krisztus előtti 2. század végéről, illetve az 1. század elejéről származnak. Egy részüket egy kisebb edényben helyezték el, majd az egész kincset egy gödörbe rejtették.

A történetben az a különösen izgalmas, hogy a mezőgazdasági művelés az évszázadok során már megbolygatta az egykori rejtekhelyet. A régészek kezdetben csak néhány érmét találtak, a kincs nagyobb részét pedig fémkeresős szakemberek segítségével sikerült azonosítaniuk és feltárniuk.

De vajon miért ástak el ennyi ezüstöt az egykori tulajdonosok? Erre egyelőre nincs biztos válasz. Elképzelhető, hogy egy fenyegető veszély elől próbálták elrejteni a vagyonukat, de az sem kizárt, hogy az érméket áldozati ajándékként ajánlották fel az isteneknek. A lelet tudományos értékét különösen növeli, hogy a régészek nemcsak a pénzeket, hanem azok eredeti elhelyezkedését és a megtalálás körülményeit is dokumentálni tudták. Az érmék úgynevezett tetradrachmák, vagyis négy drachma értékű pénzek. A velemi típus elnevezés sem véletlen: a szakemberek szerint a pénzeket feltehetően a Szombathelytől légvonalban mintegy 15 kilométerre fekvő Velem–Szent Vid térségében verhették.

Hétezer éves szerszám és egy római kutya lábnyoma is előkerült

A szombathelyi ásatás azonban korántsem csak a kelta ezüstkincsről szólt. A különböző korszakokból származó tárgyak szinte teljes keresztmetszetét adják annak, hogyan éltek, dolgoztak és temetkeztek ezen a vidéken az egykori emberek. Az egyik legrégebbi lelet egy csaknem hétezer éves, csiszolt kőből készült, apró vésőbalta. A használati eszközt feltehetően famegmunkáláshoz, erdőirtáshoz vagy építkezéshez vették elő.

A kora vaskorból, a Krisztus előtti 7–6. századból egy pávaszemmintás üveggyöngy is napvilágra került, amely egykor ékszer része lehetett. Ugyanebből az időszakból olyan edényeket is találtak, amelyeket étellel és itallal helyeztek a halottak mellé. Az egykori közösségek így gondoskodtak arról, hogy az elhunytaknak a túlvilági útra is jusson útravaló.

A kelta korszak mindennapjairól egy földbe mélyített épületben talált kézimalom két, épségben megmaradt köve mesél. Ezek segítségével az egykori lakók gabonát őrölhettek, vagyis a lelet egy egészen hétköznapi tevékenységet őrzött meg több mint kétezer év távlatából. A római korból egy egykori villagazdaság maradványai kerültek elő. Bár az épületeket az évszázadok során lebontották, az építőanyagokat pedig széthordták, a régészeknek részben sikerült rekonstruálniuk a központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész mintegy 300 négyzetméteres lehetett.

És itt jön a feltárás egyik legkedvesebb részlete: az egyik római kori téglatöredéken ugyanis egy kutya mancsának lenyomata maradt fenn. A téglát feltehetően az épület padlófűtési rendszerének kialakításakor használták. Valamikor, még az égetés előtt egy négylábú egyszerűen átsétált az agyagon, és a nyoma évezredeken át megmaradt.

A múzeumban is láthatjuk majd a különleges kincseket

A feltárás azért is számít különösen jelentősnek, mert a régészeknek ezúttal nem csupán elszigetelt tárgyakat sikerült megmenteniük: a leletek eredeti környezetét, egymáshoz való viszonyát és a lelőhely történetét is dokumentálhatták. Így a kelta pénzek, az őskori használati tárgyak és a római épületmaradványok együtt mesélnek a térség több ezer éves múltjáról.

A jó hír az érdeklődőknek, hogy a különleges ezüstérméket és a többi régészeti emléket a közeljövőben a szombathelyi Savaria Múzeum időszaki kiállításán is bemutatják. A pontos kiállítási időpontot egyelőre nem közölték.

Related Posts

Leave a Comment

Kövess minket a közösségi médiában

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette FinTerv Alap

 

A megosztott tartalmak nem tekinthetők hivatalos befektetési vagy pénzügyi javaslatnak. Csak tájékozódásra szolgálnak.