Nem a fizetésen múlik minden: komoly szemléletváltásra van szükség a munkahelyeken
A munkavállalói kiégés megelőzése nem kizárólag a HR feladata, hanem a vállalatok versenyképességét is alapvetően befolyásoló kérdés. A megfelelő munkahelyi környezet, a közösséghez tartozás élménye, a motiváció és akár egy hosszabb karrierszünet lehetősége is hozzájárulhat ahhoz, hogy a dolgozók hosszú távon megőrizzék mentális jóllétüket – hangzott el a Portfolio és a Pénzcentrum HR (R)EVOLUTION 2026 konferenciájának panelbeszélgetésén.
A „Motiválás és a közösség a kiégés ellen vagy tartós szünet az újraindításhoz? – Mi a legjobb út?” című beszélgetés egyik fontos kérdése volt, mitől válik valaki valóban motivált munkavállalóvá. Korábián Tamás, a MEDDI Hungary igazgatója szerint probléma lehet, ha valaki kizárólag a munkájától várja a motivációt és a sikerélményeket. A munkahelyen ugyanis nem minden nap jár együtt a fejlődéssel vagy az eredményességgel, ezért fontos, hogy a dolgozóknak a munkán kívül is legyen olyan tevékenységük, amelyben örömüket lelik.
A szakértő szerint a munkavállalókat nem lehet kívülről motiválni, hiszen a motiváció belső folyamat. A vállalatok feladata inkább az, hogy beszélgessenek a munkatársakkal, megismerjék egyéni igényeiket, és feltárják, kit mi ösztönöz a leginkább.
András Klára, az Egis Gyógyszergyár Humánerőforrás és kommunikációs igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a motivált munkavállaló nem feltétlenül az, aki folyamatosan maximális fordulatszámon dolgozik, akár hétvégén is, mert ez hosszabb távon könnyen kiégéshez vezethet. Sokkal inkább az tekinthető motiváltnak, aki tisztában van a szervezetben betöltött szerepével, megfelelő felelősségi és döntési körrel rendelkezik, valamint támogató munkahelyi környezetben dolgozhat.
Horváth Irma, a Kahoot! L&D-vezetője szerint a munkavállalóknak nagyon fontos a közösségbe tartozás, a hovatartozás élménye. Egy csapat akkor tud igazán összetartó közösséggé válni, ha a tagjainak nem kell megjátszaniuk magukat, részt vehetnek a döntésekben, és büszkék lehetnek arra, hogy az adott szervezethez tartoznak.
A panelbeszélgetés központi témája volt a hosszabb karrierszünet, vagyis a sabbatical lehetősége is. Ottó Judit karrierszünet szakértő, az OYU alapítója hangsúlyozta, hogy a sabbatical tudatosan megtervezett és előkészített szünet, amelynek célja többek közt a regenerálódás. Ez különbözik attól a karrierszünettől, amikor valaki két munkahely között álláskereséssel tölti az időt. Kiemelte azt is, hogy a már kiégett munkavállaló számára önmagában nem jelent megoldást egy hosszabb szünet, ezért a sabbatical elsősorban megelőző eszközként működhet.
András Klára elmondta, hogy az Egisnél több esetben is jóváhagytak hosszabb, akár fél-egy éves fizetés nélküli szabadságot. Ezek mögött jellemzően valamilyen komolyabb élethelyzet állt, amely miatt a munkavállalónak szüksége volt a hosszabb távollétre. A visszatérést követően a dolgozók beilleszkedését is segítik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a szülési szabadságról visszatérő kismamák esetében járnak el, mert egy ilyen hosszú időszak alatt a vállalatnál jelentős változások történhetnek.
A szakértők kiemelték azt is, hogy a mentális jóllét kérdése nem szűkíthető le a HR-osztály feladataira. András Klára szerint a munkavállalók jólléte nem pusztán HR-kérdés, hanem versenyképességi kérdés is. Korábián Tamás egyetértett ezzel, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi erőforrás nem kezelhető egyszerűen termelési tényezőként. A stressz, a kiégés és az ezekből következő munkavállalói kiesések a vállalatok eredményességére és profitjára is hatással vannak. A HR-nek és a vállalatvezetésnek közös felelőssége, hogy egészséges és biztonságos munkahelyi környezetet teremtsen, ahol a dolgozók mernek segítséget kérni.
A beszélgetés végén a résztvevők a személyes interakciók és az egyéni beszélgetések jelentőségét emelték ki, valamint azt, hogy a tartós szünet lehetőségét érdemes beépíteni a vállalati kultúrába, emellett pedig a motivációra, a közösségépítésre és mindenekelőtt a megelőzésre is szükség van.