Világhírű földtani csodák közé került a magyar tanúhegy: a Grand Canyon és a Kilimandzsáró után szerepel a listán
Nem mindennapi nemzetközi elismerést kapott Vas megye egyik legismertebb természeti látványossága: a celldömölki Ság-hegy felkerült a világ legjelentősebb földtani örökségi helyszíneit felsoroló nemzetközi listára. A Fuji-hegy, a norvég fjordok és az Aconcagua mellett jegyzik mostantól, de nemcsak különleges vulkáni múltja, hanem Eötvös Loránd tudománytörténeti kísérletei miatt is figyelemre méltó.
Egy különleges tanúhegy Vas megyében
Van egy különleges tanúhegy Vas megyében, amely mellett sokan talán már elautóztak, mások kirándultak is a környékén, de kevesen tudják, milyen jelentős szerepet játszott a modern geofizika történetében. A celldömölki Ság-hegy most nemzetközi elismerést kapott: felkerült a Nemzetközi Geológiai Tudományos Unió (IUGS) földtani örökségi helyszíneket bemutató rangos listájára.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat november 9-i tájékoztatása szerint a magyarországi bazalt tanúhegy az úgynevezett „Harmadik 100” válogatásba került be. Ezzel olyan világhírű földtani képződmények társaságába jutott, mint a japán Fuji-hegy, a norvég fjordok, az amerikai Szent András-törésvonal vagy az argentínai Aconcagua. Az elismerés nem egyszerűen egy újabb turisztikai cím: az IUGS olyan helyszíneket választ ki, amelyek kiemelkedő tudományos értéket képviselnek, különleges példái a Földet formáló földtani folyamatoknak, vagy fontos szerepet játszottak a földtudományok fejlődésében.
Több mint ötmillió éves vulkán őrzi a Föld múltjának titkait
A Ság-hegy körülbelül 5,2 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban kialakult bazaltvulkán. Különlegessége, hogy belső szerkezetének jelentős része ma is tanulmányozható: az egykori bazaltbányászat ugyanis feltárta azokat a rétegeket és vulkáni képződményeket, amelyek másutt sokszor a felszín alatt rejtőznek.
A hegy eredetileg szabályos, csonka kúp alakú vulkáni képződmény volt, amelynek arculatát a 20. században csaknem öt évtizeden át tartó bazaltbányászat jelentősen átalakította. A kitermelés során mintegy 12 méterrel csökkent a magassága, ugyanakkor éppen a bányászatnak köszönhetően váltak jól láthatóvá az egykori vulkáni működés különböző szakaszainak nyomai.
Az IUGS szakmai leírása szerint a Ság-hegy a vulkanológiai kutatások szempontjából is különösen értékes. A bazaltláva és a vulkáni törmelékes képződmények kölcsönhatásának nyomai olyan részleteket árulnak el, amelyek segítenek megérteni az egykori vulkáni folyamatokat.
Eötvös Loránd is itt végzett úttörő kísérleteket
A Ság-hegy nemcsak földtani különlegesség. A magyar tudománytörténetben is fontos helyet foglal el: Eötvös Loránd és munkatársai 1891-ben itt végezték el az első terepi méréseket az általa kifejlesztett torziós mérleggel, közismert nevén az Eötvös-ingával. A rendkívül érzékeny műszer a gravitációs tér apró eltéréseinek mérésére szolgált. Segítségével a kutatók a felszín alatti kőzetrétegek és a különböző sűrűségű földtani képződmények elhelyezkedéséről is következtetéseket tudtak levonni.
Eötvös munkássága később a gyakorlati geofizikában is meghatározóvá vált: a torziós mérleg a műszeres kőolajkutatás egyik úttörő eszköze lett. A Ság-hegy tehát nemcsak egy egykori vulkán látványos maradványa, hanem egy olyan helyszín is, ahol a modern geofizikai kutatások történetének egyik fontos fejezete kezdődött.
A nemzetközi elismeréshez a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetéből indult kezdeményezés, a felterjesztésben pedig Németh Károly vulkanológusnak, az MTA doktorának volt meghatározó szerepe. A portugáliai Louléban rendezett Geoheritage 2026 konferencián Szarka László Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja mutatta be a Ság-hegyet.
A Grand Canyon és a Kilimandzsáró után most a Ság-hegy is a listán
Az IUGS földtani örökségi programja 2022-ben indult: az első száz helyszínt abban az évben, a második százat 2024-ben hirdették ki. A 2026 novemberében bemutatott „Harmadik 100” újabb száz földtani különlegességgel bővítette a nemzetközi válogatást. A mostani listán 47 ország és több földrajzi térség képviselteti magát.
A korábban kiválasztott helyszínek között olyan ismert természeti képződmények szerepelnek, mint a Grand Canyon, a Kilimandzsáró, a Mount Everest vagy a Namíb-sivatag. A Ság-hegy felkerülése azért is jelentős, mert a nemzetközi figyelem nemcsak a tudományos értékek bemutatását segítheti, hanem a helyszín megőrzéséhez és oktatási célú hasznosításához is hozzájárulhat.
Aki pedig személyesen is szeretné felfedezni a különleges vulkáni képződményt, annak érdemes felkeresnie a Kemenes Vulkán Parkot és a Ság-hegyet: a celldömölki tanúhegyen a földtörténet látványos nyomai mellett a magyar tudomány egyik fontos emlékhelyével is találkozhat.