Szigorítások és új szabályok a magyar sportban: megvágják az adókedvezményeket, átalakul a támogatás
A hazai sportirányítás átalakítása hét stratégiai cél mentén zajlik. Pósfai Gábor a Testnevelési Egyetemen rendezett „Merre tovább, magyar sport?” című konferencián ismertette a legfontosabb terveket. A kormány a sportfinanszírozás átalakítása mellett a lakosság aktívabbá tételét, a versenysport eredményességének megőrzését, az utánpótlás- és iskolai sport erősítését, a sportlétesítmények fenntartható működtetését, a sportesemények költséghatékonyabb megrendezését, valamint a sportirányítás és a szabályozás átalakítását tűzte ki célul. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jól működő elemeket meg akarják tartani, a változtatásokkal pedig hatékonyabb és átláthatóbb rendszert szeretnének létrehozni.
A sport állami támogatása 2027-ben is 453 milliárd forint lesz, a finanszírozás szerkezete azonban jelentősen átalakul: egycsatornás rendszert vezetnének be, amelyben alapvetően a sportállamtitkárságon keresztül jutnának el a források a sportágakhoz. Ennek egyik legfontosabb eleme a TAO-rendszer kivezetése. A 2011 óta működő konstrukció keretében a hat látvány-csapatsportág összesen 1821 milliárd forint támogatáshoz jutott. Pósfai szerint a rendszernek számos pozitív eredménye volt, ugyanakkor a pénzek felhasználásának ellenőrzése nem működött megfelelően, és az elosztás sem volt mindig átlátható. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentős támogatások ellenére nem nőtt érdemben a rendszeresen sportolók száma.
A változások az ekhós adózást is érintik: a kedvezményes adózási forma felső értékhatárát 500 millió forintról 60 millió forintra csökkentik. A kieső források egy részét a tervek szerint piaci szponzorációval lehetne pótolni, ezért különböző adókedvezményes megoldásokon is dolgoznak.
A TAO kivezetése átmeneti finanszírozási problémákat is okozhatna, ezért a kormány külön szabályozással készül a korábban megítélt támogatások és a folyamatban lévő fejlesztések kezelésére. A hat érintett sportági szövetséggel folyamatosan egyeztettek, és ennek alapján alakították ki az átmeneti szabályozást. A 2026/2027-es szezont még a jelenlegi rendszer szerint viszik végig, a 2026 végéig beragadt vagy le nem hívott TAO-összegeket pedig 2027 első felében közvetlen állami támogatásként csatornázzák be. Így nem fordulhat elő, hogy egy korábban megítélt támogatás elmaradása miatt félbemaradjon egy beruházás. A jövő évi sportági támogatások elosztása már egy új, hat pontból álló kritériumrendszer alapján történik, a szövetségek november végéig tudhatják meg, mekkora összegből gazdálkodhatnak 2027-ben.
A kormány a versenysport mellett a lakossági sportolás ösztönzését is kiemelt feladatnak tartja. A legutóbbi felmérés szerint a magyar lakosság 46 százaléka soha nem sportol, 24 százaléka pedig egyáltalán nem mozog. Pósfai szerint ezen mindenképpen változtatni kell, ezért már a 2027-es programokat is úgy alakítják ki, hogy minél több embert ösztönözzenek a rendszeres testmozgásra. Az utánpótlás-nevelés és az iskolai sport szintén hangsúlyosabb szerepet kapna: a mindennapos testnevelést megtartanák, ugyanakkor a sportegyesületek és az iskolák közötti kapcsolatot is szorosabbra fűznék, hogy a gyerekek számára könnyebbé váljon az átjárás az iskolai testmozgás és az egyesületi sport között.
Az elmúlt 15–20 évben hatalmas sportinfrastruktúra épült ki Magyarországon, ennek értéke a miniszter szerint eléri a 15 ezer milliárd forintot. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy ezeket a létesítményeket hosszú távon is gazdaságosan és fenntarthatóan működtessék. Vannak olyan sportlétesítmények, amelyek esetében nem reális elvárás a nyereséges működés, és amelyek fenntartásában az államnak továbbra is szerepet kell vállalnia.
A nemzetközi sportesemények rendezésénél is új szempontokat vezetnének be: Magyarország továbbra is szeretne világversenyeknek otthont adni, de a rendezési költségeket és a várható hasznot szigorúbb kritériumok alapján értékelnék. A 2027-re tervezett négy nagy sportesemény, a kajak-kenu-világbajnokság, a vizes világbajnokság, a női kézilabda-világbajnokság és az öttusa-világbajnokság költségvetését már átdolgozták. A miniszter szerint a rendezvények tartalma nem változik, de a költségvetésük hatékonyabbá vált, és további megtakarítási lehetőségeket is keresnek. A sportirányítás átalakításának része lesz a szövetségek törvényességi felügyeletének kérdése, valamint a sportorvosi rendszer esetleges módosítása is.
