Súlyos bérfeszültség a felsőoktatásban
A 2027-es költségvetés tervezete szerint a felsőoktatási intézmények támogatása az inflációt is figyelembe véve reálértéken közel tíz százalékkal csökken, miközben az ágazatban dolgozók fizetése drasztikusan elmarad a köznevelésben elérhető bérektől – hívta fel a figyelmet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.
A felsőoktatásra szánt költségvetési kiadások a 2026-os 814 milliárd forintról 2027-ben 761 milliárd forintra, azaz 6,5 százalékkal esnek vissza. Ezen belül a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása 610,2 milliárdról 570 milliárd forintra szűkül, ami nominálisan 40,2 milliárdos, 6,6 százalékos, a tervezett 3 százalékos inflációval számolva pedig majdnem tízszázalékos forrásvesztést jelent.
Bérmechanizmus hiánya
Bár a kormány 10 milliárd forintot elkülönített az állami fenntartású egyetemek oktatóinak bérrendezésére, a nem oktatói munkakörben dolgozók és az alapítványi szféra bérfejlesztése továbbra is tisztázatlan. A helyzetet bonyolítja a vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolása: az egyetemfenntartó alapítványok 2027. augusztus 1-jén megszűnnek, a kormány 119,3 milliárd forintos megtakarítást vár, az új finanszírozási struktúra részletei azonban nem ismertek.
A szakszervezet elnöke rámutatott: a köznevelésben létezik bérmechanizmus, a felsőoktatásban viszont nincs. A köznevelésben a béreket a diplomás átlagbér 80 százalékához kötötték, évenkénti kötelező korrekcióval, a felsőoktatás bértáblája viszont egy befagyasztott egyetemi tanári alapilletményhez igazodik, így nincs automatikus előrelépés.
Akár 150 ezer forintos különbség
A szakszervezet bérkutatása szerint a köznevelésben egy pályakezdő gyakornok 528 800 forintot keres, míg egy állami egyetemen a kezdő fizetés 380 ezer forint körül alakul. A Pedagógus I. kategóriában 538 ezer és 1 millió 65 ezer forint között mozognak a bérek, miközben egy doktori fokozattal, idegennyelv-tudással és publikációkkal rendelkező állami egyetemi adjunktus 367 ezer, alapítványi intézményben dolgozó kollégája pedig 465–470 ezer forintot kap. A Pedagógus II. kategória 630 ezer és 1,1 millió forint közötti sávjával szemben az állami egyetemi docensek 504–535 ezer, az alapítványiak pedig 800 ezer forint feletti összeget keresnek.
Egy egyetemi tanár vagy kutatóprofesszor alapilletménye az állami szférában bruttó 800–813 ezer forint, az alapítványi egyetemeken 880 ezer forinttól indul, vagyis egy köznevelési pedagógus fizetése ma már meghaladhatja az egyetemi tanárokét is.
Átfogó korrekciót követelnek
A szakszervezeti elnök hangsúlyozta, hogy a tarthatatlan bérfeszültség feloldásához átfogó korrekcióra van szükség. Azt követelik, hogy a 2021-ben és 2022-ben adott, kétszer 15 százalékos béremelést építsék be az alapbérbe, és ehhez képest további 50 százalékos emelést kérnek. Emellett az oktatói, kutatói és a nem oktató-kutató közalkalmazotti béreket is felül kell vizsgálni, utóbbiakét szinte mindig csak a minimálbérhez igazítják. Egységes, erős és inflációkövető bértáblára van szükség.
Az FDSZ az egységes bértábla mellett elengedhetetlennek tartja a kollektív szerződések kötelezővé tételét, az akadémiai, kutatási és publikációs szabadság, valamint a demokratikus rektor- és dékánválasztás garantálását, továbbá azt, hogy a felsőoktatás finanszírozása érje el a GDP legalább egy százalékát. A szakszervezet három országos felmérést követően konkrét ütemtervet és szakmai javaslatcsomagot juttatott el a miniszterelnöknek és az oktatási tárca vezetésének, jelenleg pedig újabb személyes egyeztetést kezdeményeznek az infrastrukturális és kollégiumi problémák, valamint a bérrendezés ügyében.
