Óriási a szakadék a fizetési igények és az állásajánlatok között
Kettészakadt a hazai munkaerőpiac: miközben a vállalatok egyre több pozíciót hirdetnek meg, a jelentkezők száma meredeken csökken. A munkaadók és a munkavállalók elvárásai sem a bérek, sem a képzettség, sem pedig a földrajzi elhelyezkedés tekintetében nem találkoznak, ami súlyos és tartós szerkezeti problémákhoz vezetett.
A munkaerőpiacon lényegében két különálló világ működik egymás mellett: az egyiken üres álláshelyek várnak a megfelelő jelentkezőkre, a másikon pedig álláskeresők vannak, akik nem találnak számukra ideális pozíciót. A probléma gyökere több tényezőre vezethető vissza. A potenciális munkavállalók alacsony mobilitása miatt sokszor nem ott élnek, ahol a munkahelyek találhatók, emellett gyakran hiányzik a szükséges tudás és tapasztalat, ráadásul a bérigényük is jócskán meghaladja a cégek által kínált összegeket.
Ellentétes irányba mozdul a kínálat és a kereslet
A statisztikák jól mutatják a helyzet kiéleződését. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nyári hónapokban 235 ezer munkanélkülit tartottak nyilván Magyarországon, az elhelyezkedéshez szükséges átlagos idő pedig már 11,7 hónapra nyúlt. Ezzel párhuzamosan az idei év második negyedévében a vállalatok 6,5 százalékkal több állást hirdettek meg, mint egy évvel korábban, miközben a jelentkezések száma 18 százalékkal esett vissza.
A toborzási nehézségeket élesen szemléltetik a piaci tapasztalatok is. Egy friss kiválasztási folyamat során 592 jelentkezőből mindössze 17 főt, azaz 3 százalékot vettek fel, egy másik projektnél pedig 776 próbálkozóból csupán hetet, 1 százalékot tudtak alkalmazni, mivel a legtöbben már az előszűrésen vagy az állásinterjúkon lemorzsolódtak.
Bérszakadék és földrajzi különbségek
A sikertelen toborzások egyik legfőbb oka a bérszakadék. Az elvárt és a kínált nettó fizetések között a betanított munkásoknál 40-50 ezer, a raktárosoknál és a targoncavezetőknél 60-90 ezer, míg a szakmunkások esetében akár 100-120 ezer forintos különbség is tátong. A helyzetet tovább nehezíti a földrajzi egyenlőtlenség, hiszen a fővárosi fizetések közel 50 százalékkal magasabbak a községekben elérhető béreknél.
Egyszerre nő a foglalkoztatás és a munkanélküliség
Érdekes makrogazdasági jelenség, hogy az utóbbi időben a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyszerre emelkedik. Ennek oka, hogy egyre több korábban inaktív ember kezdett el aktívan munkát keresni, ami az év eleje óta folyamatosan növeli az aktivitási rátát. Az Európai Unió 2025-ös adatai alapján is jól látszik, hogy ez a munkaerőpiaci tartalék rendkívül vegyes összetételű: beletartoznak az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök, az elhelyezkedést későbbre halasztó álláskeresők, valamint azok a teljesen passzív rétegek, akik pillanatnyilag nem is akarnak dolgozni.
Messze a megállapodás a 2027-es minimálbérről
A bérszínvonalat alulról általában a minimálbér emelése szokta felfelé tolni, de a 2027-re vonatkozó bértárgyalásokon egyelőre messze van a megegyezés. A Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésein a munkáltatók csupán 4 százalékos bruttó emelést javasoltak, holott egy 2024-ben kötött többéves megállapodás alapján elvileg 14 százalékos növelésnek kellene következnie.
Bár az állami szféra bizonyos ágazataiban a közelmúltban 10,7 és 21,5 százalék közötti béremeléseket jelentettek be, ezek döntő többsége olyan alacsony kiindulási összegről indult, hogy várhatóan nem fognak érdemi bérnyomást gyakorolni a versenyszférára.
