Helyreállt az ukrán Starlink-hozzáférés, újra teljes kapacitással működhetnek a drónok
Ukrajna védelmi minisztere bejelentette, hogy helyreállt az ország Starlink-hozzáférése, miután a műholdas internetszolgáltatás napokig korlátozottan működött, ami súlyosan akadályozta a drónműveleteket és a frontvonali kommunikációt.
Jevhen Hmara védelmi miniszter szombaton közölte, hogy a hálózaton a 400 km/h feletti sebességgel haladó eszközökön is visszaállt a kapcsolat, ami a teljes kapacitás újraindulására utal. „Ez az eredmény mindenekelőtt a frontunk, a katonáink, a drónok üzemeltetése, a logisztika és a híradás szempontjából fontos” – fogalmazott.
Kijev mind a polgári célú Starlinkre, mind annak katonai változatára, a Starshieldre támaszkodik drónjai irányításában és hadműveleteinek koordinálásában, különösen a frontvonal távoli szakaszain.
A korlátozások múlt héten kerültek nyilvánosságra, amikor Kijev azzal vádolta meg Donald Trumpot, hogy utasította Elon Muskot a szolgáltatás szűkítésére. Az ukrán fél szerint a drónok 161 km/h feletti sebességnél elveszítették a kapcsolatot. Trump előbb tagadta a vádat, majd kijelentette, hogy Musk „visszaállította” a rendszert. Musk ezzel szemben arra utalt, hogy a Starshield felett a Pentagon rendelkezik, így az amerikai hadsereg is állhat a problémák mögött.
Az ukrán védelmi minisztérium forrásai szerint Ukrajnában továbbra is fennakadások tapasztalhatók a Starlink műholdas hálózat működésében. Az ügy egy szélesebb diplomáciai konfliktus részeként robbant ki Trump és Zelenszkij között. A vita középpontjában a kőolaj-finomítók elleni ukrán csapások állnak, amelyeket Kijev az orosz háborús bevételek csökkentése érdekében létfontosságúnak tart, Trump viszont azzal érvel, hogy ezek felhajtják a globális üzemanyagárakat. Bár a támadások valóban hatással voltak az árakra, az idei áremelkedést elsősorban az iráni háború váltotta ki.
A novemberi félidős választásokra készülő Trump enyhített egyes Oroszország elleni szankciókon, és megállapodást kötött az orosz gázolaj amerikai piacra történő importjáról – ezt a lépést Ukrajna és európai szövetségesei egyaránt bírálták. Zelenszkij azt is állította, hogy az Egyesült Államok a hírszerzési együttműködés felfüggesztésével fenyegetőzött arra az esetre, ha a kőolaj-finomítók elleni csapások nem szűnnek meg, amit Trump szintén cáfolt.
A harctéren eközben nem csitultak a harcok. Az orosz védelmi minisztérium szombaton arról számolt be, hogy légvédelmük 616 ukrán merevszárnyú drónt lőtt le, amelyek többek között az Oroszország által annektált Krímet is célba vették, ahol a dróncsapások okozta áramkimaradások miatt víz- és áramkorlátozást vezettek be.
Az ukrán hatóságok ugyanakkor közölték, hogy az elmúlt 24 órában eltaláltak egy rakétaalkatrész-gyártó üzemet, egy vegyipari létesítményt és egy katonai repülőtéren álló repülőgépet Oroszország területén. Kijev adatai szerint Oroszország pénteken 88 légicsapást hajtott végre 309 siklóbombával, valamint 10 270 kamikazedrónt vetett be.
