Jelentős változást készít elő az oktatási minisztérium: több tízezer magyar diákot érint az új terv
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja tízpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek intézményi ellátásának javítására. A jelenleg finomítás alatt álló tervezet fő célja, hogy a diákok valóban befogadó környezetben, a pedagógusok és a gyógypedagógusok szorosabb együttműködésével tanulhassanak, az iskolák pedig ehhez megkapják a szükséges szakmai és adminisztratív támogatást.
A Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár által létrehozott SNI Szakértői Munkacsoport véleménye szerint az intézményeknek kell alkalmazkodniuk a gyermekek eltérő képességeihez és haladási tempójához. A valódi befogadás ugyanis nem merül ki abban, hogy a diákok egyazon intézménybe járnak, hanem olyan biztonságos és elfogadó közeget kell teremteni, ahol mindenki megkapja a fejlődéséhez szükséges támogatást. A szemléletváltás különösen időszerű, hiszen a 2025/2026-os tanév adatai alapján Magyarországon már több mint 69 ezer SNI-s tanuló vesz részt az oktatásban, többségük integrált formában, ami egyre nagyobb kihívást jelent az iskoláknak.
A javaslatcsomag jelentősen átalakítaná a mindennapi pedagógiai munkát. A tervezet egyik legfontosabb eleme, hogy a gyógypedagógusok a jövőben ne csak külön foglalkozásokon fejlesszék a gyermekeket, hanem vegyenek részt a tanórákon is, és a pedagógusokkal együttműködve támogassák a befogadó oktatási környezet kialakítását. Ehhez a kötelező óraszámukból heti két órát kifejezetten a pedagógusokkal való közös tervezésre és konzultációra kellene fordítaniuk. Emellett a szakértői véleményekben megfogalmazott javaslatokat, így például a kedvezményeket és a mentességeket minden érintett tanárnak meg kell ismernie, az intézményeknek pedig szakmai napokat kellene szervezniük az SNI-irányelvek elsajátítására.
A munkacsoport szigorúan megkövetelné a csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó jogszabályok betartását, amelyek értelmében egy SNI-s gyermek két vagy három főnek számít a létszámkeret kiszámításakor. Kiemelték azt is, hogy a fejlesztő foglalkozásokat a diákok terhelhetőségéhez kell igazítani, vagyis azokat nem szabad kizárólag a tanítás után, és semmiképpen sem a gyermekek kedvenc óráinak kárára megszervezni.
A tervezet kiterjed a rendszer adminisztratív és jogi hátterének rendezésére is. Egyszerűsítenék az utazó gyógypedagógusi hálózat papírmunkáját, pontosítanák a gyógypedagógiai intézmények fogalmát, valamint törvényben definiálnák a súlyos és halmozott fogyatékosság fogalmát. A munkacsoport a tervek szerint a jövőben minden intézménytípusra vonatkozóan további közép- és hosszú távú stratégiákat dolgoz ki.
