Ősszel sem szűnnek az allergiás panaszok
Az ősz beköszöntével sem lélegezhetnek fel az allergiások. A parlagfűszezon idén a megszokottnál később tetőzött, a nedvesebb időben elszaporodó penészgombák, a fűtési szezonban felkavarodó por és a poratkák pedig újabb panaszokat okozhatnak. A légúti tüneteket könnyű összetéveszteni a megfázással.
Később tetőzött a pollenterhelés
Az őszi hónapokban is sokan keresnek magyarázatot a kellemetlen légúti tüneteikre. A tünetellenőrző alkalmazás legfrissebb adatai szerint az augusztusi főszezonhoz képest emelkedett az allergiás jellegű panaszokkal kapcsolatos ellenőrzések száma. Kora ősszel különösen az orrfolyás, az orrviszketés és az orrdugulás miatti lekérdezések szaporodtak meg, de a szemhéjduzzanat, a tüsszögés és a szemégés is a gyakran ellenőrzött tünetek közé került.
A panaszok elhúzódásának egyik oka, hogy idén a parlagfű pollenszórása a megszokottnál később érte el a csúcspontját. Míg más években jellemzően augusztus elején vagy közepén tetőzik a szezon, idén augusztus végén és szeptember elején volt a legerősebb a pollenterhelés.
A szárazság és az eső ellentétes hatása
A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa szerint a szárazság ugyan visszafogta a növények fejlődését és pollentermelését, az eső hiánya azonban másként hatott. Nem volt elegendő csapadék, amely időről időre kimosta volna a polleneket a levegőből. A parlagfű és a még virágzó fűfélék pollenje október közepén már alacsony koncentrációban volt jelen a levegőben, az allergizáló hatás azonban a tartósabb hideg beálltáig fennmaradhat, sőt átmenetileg fel is erősödhet.
A lehullott levelek is hordozhatnak allergéneket
A nyirkosabb, csapadékosabb őszi idő újabb problémát jelenthet az arra érzékenyeknek. A lehullott leveleken megtelepedő penészgombák spórái allergiás tüneteket válthatnak ki, az asztmásoknál pedig nehézlégzéssel járó rosszullétek is jelentkezhetnek. A szakember ezért azt tanácsolja, hogy a penészgombákra érzékenyek, különösen az asztmások, kerti munkák és lombgyűjtés közben használjanak maszkot. A lehullott levelek összegyűjtése ugyanis felkavarhatja a levegőben lévő spórákat.
Az allergiás tünetek felismerése nem mindig egyszerű. Az orrfolyás, az orrdugulás és a tüsszögés megfázás esetén is jelentkezhet, ezért aki bizonytalan a panaszai eredetében, ingyenes lakossági alkalmazás segítségével ellenőrizheti a tüneteit, és szakmai útmutatást kaphat a további teendőkről.
A fűtési szezon a poratka-allergiásoknak is kellemetlen
Az allergiásoknak a fűtési szezon kezdetével újabb tényezőre kell figyelniük. A lakás levegőjének fokozott mozgása felkavarhatja a bútorokon, a padlón és a textíliákban összegyűlt port, amely allergiás panaszokat okozhat. A házipor nem egyetlen anyag, hanem különféle részecskék keveréke. Elhalt emberi és állati hámsejteket, gombaspórákat és más szennyeződéseket is tartalmazhat, a poratkák pedig elsősorban a levált hámsejtekkel táplálkoznak. Ezek az apró élőlények nagy számban fordulhatnak elő az ágyneműben és a matracban.
A szakember ezért a rendszeres takarítást, valamint az ágyneműk és ágyhuzatok gyakori mosását javasolja. A textíliákat legalább 60 Celsius-fokon érdemes mosni, amennyiben az anyag kezelési útmutatója ezt megengedi.
Az allergiás panaszok tehát a hidegebb hónapokban sem feltétlenül szűnnek meg. A kiváltó okok változhatnak, ezért az elhúzódó tüneteknél érdemes tisztázni, hogy pollen, penészgomba, poratka vagy más tényező állhat-e a háttérben.
