Akadozó önkormányzati beruházások az uniós támogatások ellenére
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében megítélt uniós támogatások ellenére több magyarországi önkormányzati beruházás megvalósítása nehézségekbe ütközhet. A gondot elsősorban a fejlesztések előkészítése, tényleges elindítása és finanszírozása jelenti – hangzott el a 2026. október 12. és 14. között Brüsszelben tartott háttérbeszélgetésen. Eszerint a programban jelentős különbség lehet a papíron lekötött források és a beruházások tényleges előrehaladása között.
Elmaradás az uniós átlagtól
Az Európai Bizottság 2026-os országspecifikus ajánlása szerint a magyar kohéziós programok végrehajtása a projektek kiválasztása és a kifizetések tekintetében elmarad az uniós átlagtól. A megítélt támogatások összege, a megkötött szerződések értéke és a ténylegesen megvalósult beruházások aránya nem feltétlenül ugyanazt mutatja. Egy támogatási döntés nem jelenti automatikusan, hogy a településen már megkezdődött az építkezés, elkészültek a tervek, vagy minden feltétel rendelkezésre áll a végrehajtáshoz.
24,3 milliárd eurós fejlesztési keret
A 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban Magyarország számára 19,6 milliárd euró kohéziós támogatás áll rendelkezésre, amely a hazai társfinanszírozással együtt 24,3 milliárd eurós fejlesztési keretet jelent. Ez a 2024-es magyar GDP 9,5 százalékának felel meg. Az összeg már a korábban elveszített forrásokkal csökkentett keret: Magyarország eredetileg 21,7 milliárd euróra számíthatott, ám a jogállamisági feltételességi eljárás következtében 2024 és 2025 végén összesen mintegy 2,12 milliárd eurót veszített el. A Bizottság jelentése szerint 2026 márciusáig a rendelkezésre álló keret 58,8 százalékának megfelelő értékben választottak ki támogatandó projekteket, ami valamennyi érintett kohéziós programra vonatkozó országos adat, és nem azonos a tényleges megvalósítással vagy a kifizetésekkel.
Hiányzó előkészítési kapacitások
Az önkormányzati beruházásokhoz a támogatás elnyerése mellett tervek, engedélyek, közbeszerzési eljárások, a kivitelezés megszervezése és a pénzügyi elszámolás szükséges. A háttérbeszélgetésen három visszatérő problémát azonosítottak: a projekt-előkészítési kapacitások hiányát, a megvalósításhoz szükséges szakmai és szervezeti erőforrások szűkösségét, valamint a finanszírozási nehézségeket. Ezek főként a kisebb önkormányzatok számára jelentenek igazi kihívást, ahol nem áll rendelkezésre saját szervezeten belül a szükséges műszaki, jogi és pénzügyi szakértelem. Külső szakértők bevonása megoldást jelenthet, de komoly költséggel járhat.
Elakadások és átcsoportosítások
A program végrehajtásáért felelős szereplők egyedileg vizsgálják azokat a projekteket, amelyeknél jelentős elakadások tapasztalhatók, és azt próbálják feltárni, hogy a beruházás reálisan várható-e, illetve milyen beavatkozással lehetne elhárítani az akadályokat. Ha egy projektről kiderül, hogy belátható időn belül nem valósítható meg, felmerülhet a támogatás megszüntetése és a forrás másik fejlesztéshez történő átcsoportosítása. A tartaléklistán szereplő önkormányzatoknak eközben megfelelően előkészített projektekkel kell rendelkezniük, ami pénzügyi helyzetük miatt nem feltétlenül biztosított. Arról nem áll rendelkezésre ellenőrizhető országos adat, pontosan hány projekt kerülhetett ilyen helyzetbe, illetve hány esetben vontak vissza támogatást.
Késlekedő lakhatási fejlesztések
A brüsszeli háttérbeszélgetésen a budapesti uniós finanszírozású lakhatási és szociális fejlesztések előkészítésének nehézségei is szóba kerültek. Egyes felhívások kidolgozása hosszabb ideje zajlik, és a tervek a további egyeztetések során még jelentősen változhatnak. A tervezett beavatkozások között hajléktalan emberek önálló lakhatáshoz jutását segítő fejlesztések, illetve használaton kívüli önkormányzati ingatlanok újrahasznosításával létrehozott szociális bérlakások szerepelhetnek, ezekkel kapcsolatban azonban sok a bizonytalanság. A 2021–2027-es időszakhoz tartozó támogatások felhasználása határidőkhöz kötött: a projektek megvalósítására és elszámolására a programozási időszak lezárulta után is van lehetőség, de a rendelkezésre álló idő nem korlátlan. Az elakadások olyan időszakban jelentkeznek, amikor Magyarország már jelentős kohéziós forrásoktól esett el: a jogállamisági feltételességi eljárás keretében felfüggesztett összegekből 2024 végéig 1,04 milliárd, 2025 végéig további 1,08 milliárd euró veszett el.
