Mennyibe kerül egy albérlet Ausztriában? Sok kinti magyarnak már megfizethetetlen
Ausztriában a lakástulajdon aránya jóval alacsonyabb, mint Magyarországon, a bérlakások pedig meghatározó szerepet töltenek be a lakáspiacon. A Statistik Austria 2025-ös adatai szerint a háztartások 47,3 százaléka lakott saját tulajdonú ingatlanban, 43,1 százaléka pedig bérelt lakásban. A bérlők 19,5 százaléka magánbérleményben, 17 százaléka szövetkezeti lakásban, 6,5 százaléka pedig önkormányzati lakásban élt.
A szövetkezeti és önkormányzati lakások jelentős állománya alternatívát kínál a piaci bérleményekkel szemben, ami különösen a nagyvárosokban fontos. Az országos átlag ugyanakkor jelentős területi különbségeket takar.
Bécsben a háztartások alig ötöde él saját tulajdonú ingatlanban
Bécsben a háztartások mindössze 19,3 százaléka élt saját tulajdonú házban vagy lakásban 2025-ben. Ezzel szemben 42,4 százalék önkormányzati vagy szövetkezeti lakást bérelt, további 34,1 százalék pedig más típusú, jellemzően piaci bérleményben lakott. A főváros lakáspiaca tehát egészen más szerkezetű, mint Ausztria vidéki térségeié.
A város hivatalos tájékoztatása szerint mintegy 220 ezer önkormányzati lakás és 200 ezer szövetkezeti lakás található a fővárosban, a két kategória együtt körülbelül 420 ezer lakást jelent. Az önkormányzati lakások a város tulajdonában állnak, míg a szövetkezeti lakásokat jellemzően nonprofit lakásépítő szervezetek működtetik.
A támogatott lakásokhoz nem fér hozzá automatikusan mindenki
Az önkormányzati és a támogatott lakásokra külön jogosultsági szabályok vonatkoznak, amelyek között életkori, jövedelmi és lakóhelyi feltételek is szerepelnek. A Wiener Wohn-Ticket megszerzéséhez például főszabály szerint legalább két éve fennálló bécsi főlakóhely szükséges, és a jelentkezőnek a jövedelmi korlátoknak is meg kell felelnie. A nagy lakásállomány tehát nem jelenti azt, hogy minden újonnan érkező azonnal kedvező árú önkormányzati bérleményhez juthat.
A Statistik Austria adatai szerint a háztartások teljes lakhatási kiadásai 2015 és 2025 között mintegy 35 százalékkal nőttek, a bérelt lakások költségei ennél is gyorsabban, közel 40 százalékkal emelkedtek. 2025-ben a főlakóhelyként használt bérelt lakások átlagos havi díja az üzemeltetési költségekkel együtt négyzetméterenként 10,20 euró volt, a 2026 második negyedévére vonatkozó adat már 10,50 eurót mutatott, miközben az átlagos havi lakbér és üzemeltetési költség lakásonként 694,70 euróra emelkedett.
Az új bérlők jóval magasabb árakkal szembesülnek
Az adatok már fennálló bérleti szerződésekre vonatkozó átlagok, nem pedig kizárólag az újonnan meghirdetett lakások árai. A legalább 30 éve fennálló bérleti szerződések esetében az átlagos lakbér és az üzemeltetési költség együttes összege 2025-ben négyzetméterenként 6,50 euró volt, a két évnél rövidebb ideje fennálló szerződéseknél ugyanez az érték 12,40 eurót tett ki.
Az OECD 2026-os országjelentése szerint Ausztria lakhatási modellje hosszú időn át viszonylag jó minőségű és megfizethető lakhatást biztosított, az utóbbi két évtizedben azonban egyre erősebb árnyomás alakult ki. Az OECD által idézett adatok szerint 2005 és 2023 között az osztrák lakásárak 163 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen meghaladta az euróövezet 60 százalékos növekedését. A lakbérek országos szinten több mint 75 százalékkal nőttek, miközben az euróövezet átlagos bérletidíj-emelkedése körülbelül 25 százalék volt.
Visszaesett a lakásépítés
A Statistik Austria adatai szerint 2024-ben 54 472 lakás készült el, beleértve az új építéseket, valamint a bővítéseket és átalakításokat. Ez elmaradt a 2023-as 64 535 lakástól. Az új épületekben elkészült lakások száma 52 330-ról 41 762-re csökkent, ami 20,2 százalékos visszaesésnek felel meg.
A CBRE 2026 második negyedévére vonatkozó bécsi lakáspiaci jelentése szerint az újonnan elkészült lakások száma ugyan emelkedett az előző negyedévhez képest, de továbbra is elmaradt a tényleges kereslettől, különösen a bérlakások piacán. A tanácsadó szerint a csökkenő építési engedélyszámok és a növekvő költségek további nyomást gyakorolhatnak a magasabb kategóriájú bérlakások díjaira.
Az osztrák példa tanulsága, hogy a lakhatási problémákat nem feltétlenül lehet kizárólag a lakástulajdon megszerzését segítő támogatásokkal kezelni. Bécsben a lakáspolitika fontos pillére a tartósan fenntartott önkormányzati és nonprofit bérlakásszektor, amely alternatívát kínál a piaci lakáskiadással szemben, a modell ugyanakkor nem szüntette meg a lakáshiányt, és nem akadályozta meg a lakhatási költségek emelkedését sem.
