Súlyos aszálykár Európában: a magyar gazdáknak is fel kell készülniük a következményekre
Jelentősen rontotta a terméskilátásokat a hőség és a csapadékhiány Európa számos térségében a 2026-os tenyészidőszakban. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) friss értékelése szerint a nyár során szokatlanul sok 35 fok feletti forró napot és 20 fok feletti minimumhőmérsékletű trópusi éjszakát regisztráltak, miközben a kevés csapadék miatt egyre jobban kiszáradt a talaj.
A hőség felgyorsította a növények fejlődését és öregedését, így kevesebb idő maradt a szemek, gumók és csövek megfelelő fejlődésére. A JRC modelljei szerint a legsúlyosabban érintett térségekben a kukorica akár három héttel korábban érte el az érettséget a megszokottnál, ahol pedig a hőség súlyos vízhiánnyal párosult, a növények idő előtt elszáradtak, helyenként szinte teljes terméskiesést okozva.
A termésbecslések az elmúlt öt év átlagához viszonyítva jelentős visszaesést mutatnak: a szójánál 15, a silókukoricánál 14, a cukorrépánál 11, a szemes kukoricánál 8, a burgonyánál pedig 7 százalékkal alacsonyabb hozam várható. A probléma nemcsak a szántóföldeket érinti: a szárazság visszavetette a gyepek növekedését és a takarmánytermelést is, ami az állattartó gazdaságokra további nyomást helyez.
A hazai gazdálkodóknak számolniuk kell azzal, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás hosszú távon átalakítja a termesztési feltételeket. A csapadékhiány és a hőhullámok egyre gyakrabban sújtják a Kárpát-medencét is, ezért a termésbiztonság érdekében elengedhetetlen az alkalmazkodás: a vízmegtartó gazdálkodás, a szárazságtűrő fajták és az öntözési lehetőségek fejlesztése.
