Kitálaltak a magyar orvosok: már nem a hálapénz dönt, ez lett az egészségügy új valutája
A hálapénzt nagyrészt sikerült kiszorítani a magyar egészségügyből, helyét azonban átvette a kapcsolati tőke – derül ki abból a közel kétezer orvos megkérdezésével készült felmérésből, amelyet a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közösen végzett. A 2026 első felében lebonyolított online kutatás szerint az orvosok közel harmada úgy látja, hogy a paraszolvencia teljesen megszűnt, a többség szerint pedig már csak elvétve fordul elő.
Az egyenlőtlen hozzáférés ugyanakkor megmaradt: a válaszadók mindössze 3 százaléka hisz abban, hogy a jó ellátáshoz kizárólag a hivatalos utakon keresztül lehet hozzájutni. A megkérdezettek háromnegyede szerint mindennapos a celebek, a közéleti szereplők és a rokonok soron kívüli, VIP-ellátása, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A kutatás cáfolja azt a tévhitet, miszerint az állami ellátás azért teljesít gyengén, mert az orvosok a magánpraxisuk építése érdekében ellazsálják a munkaidejüket. Ezt a magyarázatot a válaszadók túlnyomó többsége visszautasítja, és csupán 14 százalékuk gondolja úgy, hogy a magánellátás szakmailag magasabb minőséget nyújt a közellátásnál. Széles körű az egyetértés abban, hogy a magánszektorban azért könnyebb a munka, mert a bonyolult eseteket vagy a fellépő komplikációkat egyszerűen visszairányítják az állami rendszerbe.
Minden második orvos szerint a magánszektorban gyakran végeznek indokolatlan vizsgálatokat pusztán a bevétel növelése érdekében, az orvosok több mint kétharmada pedig a két szektor szabálytalan, kórházi osztályokon belüli összemosódását is tapasztalja.
A bérek és a leterheltség tekintetében éles kontraszt mutatkozik a két szféra között. A kizárólag az állami rendszerben dolgozó orvosoknak csupán a negyede elégedett a fizetésével, mivel úgy érzik, az nincs arányban az óriási munkaterheléssel és felelősséggel. A szakdolgozók helyzetét még ennél is borúsabbnak látják.
Az orvosok mindennapjait a túlterheltség és a frusztráció jellemzi, megbecsültnek csupán minden tizedik szakember érzi magát. A motiváció javításához a fizetésemelés önmagában kevés: a többség szerint a kiszámítható bérezés csak a munkakörülmények párhuzamos fejlesztésével együtt hozhat érdemi változást.
A hazai egészségügyi rendszer legfájóbb pontja az érdemalapú értékelés hiánya. Az orvosok 82 százaléka szerint nincs hatékony teljesítménymérés, a vezetők kinevezése és az előmenetel pedig jellemzően nem a szakmai munkán, hanem a lojalitáson és a személyes kapcsolatokon múlik. A szakemberek egyfajta visszajelzési vákuumban dolgoznak, ahol sem a kiemelkedő, sem a rossz teljesítménynek nincs intézményes következménye. Éppen ezért az orvosok döntő többsége átlátható előmeneteli rendszert, érdemalapú vezetőkinevezést és valós teljesítményértékelést követel a betegellátás minőségének és a dolgozók motivációjának javítása érdekében.
