Fordulat a magyar fürdővárosnál: 100 milliárdos gigafejlesztéssel mentenék meg a bezárt komplexumot
Noha nem hirdettek egyértelmű győztest a Hévízi-tó és a helyi kórház fejlesztésére kiírt építészeti tervpályázaton, az állam hét pályaművet is megvásárolt, amelyek alapján átfogó mesterterv készülhet.
A 60–100 milliárd forintra becsült gigaberuházás alakításába a városvezetés is beleszólást szeretne, ezért Naszádos Péter polgármester aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy Hévíz visszakapja a jelenleg állami tulajdonban lévő, leromlott állapotú komplexum tulajdonjogát és üzemeltetését.
Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkárának tájékoztatása szerint a beérkezett tizennégy pályamű közül egyik sem bizonyult minden szempontból kifogástalannak, ezért a megvásárolt hét pályázat legjobb elemeiből gyúrják majd össze a végleges szakmai programot.
A készülő mesterterv a tófürdő és a kórház megújításán túl egy látogatóközpontot, kulturális központot, kaszinót, valamint vendéglátóegységeket is magában foglalhat. Mivel a hosszú távú fejlesztés kezdetének és befejezésének pontos dátuma még nem ismert, a városvezetés szerint a legsürgetőbb feladat jelenleg egy ideiglenes fürdő kialakítása legkésőbb a jövő év, azaz 2027 folyamán.
A tervezési folyamatot egy új munkacsoport is támogatja, amelyben az önkormányzat szintén helyet kap. Ez már önmagában lényeges előrelépés, hiszen Hévíz az országban egyedülálló módon nem tulajdonosa a saját, turisztikai szempontból legfontosabb vonzerejét jelentő fürdőjének.
Bár 2013-ig a város 24 százalékos részesedéssel rendelkezett a komplexumot üzemeltető nonprofit társaságban, a korábbi városvezetés ezt az üzletrészt átadta az államnak. Az azóta eltelt időszakban a létesítmény állapota jelentősen leromlott, a tófürdő központi épületét például éppen két éve, 2024-ben be is kellett zárni.
A jelenlegi kormánnyal konstruktív a párbeszéd, de a település érdemben bele kíván szólni a saját sorsába, ezért idén október 11-én aláírásgyűjtés indul, hogy Hévíz visszakapja korábbi tulajdonjogát, és újra egy nonprofit cég működtesse a fürdőt, valamint a Szent András Reumakórházat.
A több tízmilliárd forintos beruházás kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bír, az adóbevételek és a munkahelyteremtés révén pedig hosszú távon az állam számára is megtérül.
Hévíz turizmusa tavalyra, 2025-re már sikeresen visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre: 1,2 millió vendégéjszakával Budapest és Siófok után a harmadik legnépszerűbb hazai úti cél lett. Bár az orosz–ukrán háború kitörése miatt mintegy 300 ezer orosz vendégéjszaka esett ki, ezt a kiesést a német, szlovén és horvát piacról sikerült pótolni.
Aggodalomra ad ugyanakkor okot, hogy a turisták szálláshely-választása a nagy hotelek javára tolódott el: míg korábban a vendégek 20 százaléka választotta a magánszálláshelyeket, ez az arány mára 10 százalékra csökkent. Mivel jellemzően a magánszállások vendégei költenek a legtöbbet a helyi üzletekben és éttermekben, a város abban bízik, hogy a komplex fejlesztéssel ez a kedvezőtlen tendencia megfordítható, és ismét fellendül a helyi vállalkozások forgalma.
