Ingyen terem a városi utcákon a magyar „datolya” – kevesen tudják, de ehető, és isteni lekvár lesz belőle
Az idei brutális aszály a gyümölcsösöket sem kímélte: sok helyen megsínylették a szárazságot a termések, így különösen nem mindegy, ha akad valami, amit ingyen is leszedhetünk. Ráadásul nem is kell érte messzire menni: parkokban és városi fasorokban is ott van egy kevéssé ismert, ehető termés.
A nyugati ostorfa nemcsak szívós, gyorsan növő árnyékadó fa, ősszel apró, édes gyümölcsöket is hoz, amelyek ízét a datolyához és a sütőtökhöz hasonlítják. Egy dologra viszont nagyon figyeljünk: ne szedjünk termést poros, forgalmas utak, útszélek vagy más szennyezett területek mellől.
Kevesen ismerik, pedig igazi csemege lehet
A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) termése is egyike azoknak a kevésbé ismert vadon termő alapanyagoknak, amelyekkel akár a városi környezetben is találkozhatunk.
A fa Magyarországon elsősorban dísz- és sorfaként ismert: jól bírja a városi körülményeket, gyorsan nő, és árnyékot ad. A terméséről azonban kevesen tudják, hogy igazi csemege lehet.
Késő nyáron, ősszel érnek be rajta a borsónyi, először narancssárgás, később barnás gyümölcsök. Az ostorfának egyébként több népies elnevezése is ismert, köztük a zsidómeggy és a zsidócseresznye, ám ezek helyett ma érdemes egyszerűen a nyugati ostorfa elnevezést használni.
Figyelem, ne szedjünk a termést poros, forgalmas utak mellől!
Arra érdemes figyelni, honnan szedjük: forgalmas utak, poros útszélek és szennyezett területek mellől ne gyűjtsünk. Az ilyen helyeken termő gyümölcsöt inkább hagyjuk ott, és csak tiszta, lehetőleg forgalomtól távol eső területről szedjünk.
Édes, datolyás ízű apró termések
A gyümölcs húsa meglehetősen vékony, miközben a magja nagy, ezért nem éppen olyan, mint amikor egy almába vagy szilvába harapunk. A termés viszont kifejezetten édes, jellegzetes ízét pedig a datolyáéhoz és a sütőtökéhez is szokták hasonlítani.
Az érett, lehullott termések nyersen is fogyaszthatók, de az ostorfa gyümölcse feldolgozva is érdekes alapanyag lehet. Alacsony nedvességtartalma miatt könnyen aszalható, a megszárított termést pedig akár teakeverékekhez vagy természetes édesítőként is fel lehet használni.
Készülhet belőle szirup, fűszeres meleg ital, a szárított termésből pedig őrlemény vagy liszt is. Más gyümölcsökkel együtt lekvár és chutney alapanyagaként szintén felhasználható.
Nem csak a termése miatt érdekes
Az ostorfa ráadásul nem véletlenül terjedt el a városi fasorokban. Rendkívül szívós, a szárazabb, városi környezetet is jól viseli. Fája kemény és erős, tulajdonságai több más fafajéhoz, például a szilhez és a kőrishez hasonlítanak.
Fiatal ágai megfelelő körülmények között hosszúra és egyenesre nőhetnek, ezért korábban ostornyél és különböző szerszámnyelek készítésére is alkalmasak voltak.
És talán éppen a szárazságtűrése miatt érdemes most más szemmel is nézni rá. Az idei aszályos nyár ugyanis megmutatta, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen fákat, gyümölcsfákat választunk a kertünkbe. Ha a forró, csapadékszegény időszakok egyre gyakrabban próbára teszik a növényeket, érdemes lehet olyan fajokban is gondolkodni, amelyek jobban bírják ezeket a körülményeket.
Ha ültetnénk belőle, erre figyeljünk
A nyugati ostorfa ebből a szempontból is érdekes lehet. Napos helyet kedvel, többféle talajon megél, a jó vízáteresztő talajt viszont meghálálja. Fiatalon rendszeres öntözésre van szüksége, később azonban a szárazabb időszakokat is jól viseli.
Azzal azonban számoljunk, hogy nem éppen kis kerti gyümölcsfáról van szó: a nyugati ostorfa akár 20–25 méteresre is megnőhet, koronája pedig terebélyes lehet. Ha valaki kifejezetten a termése miatt ültetne belőle, érdemes a faiskolában a fajtaválasztásról is érdeklődni. A ‘Nebraska’ például egyenesebb törzsű, felfelé törőbb ágrendszerű változat.
