Egy amerikai befektető szerint a Pokémon-kártyák lennének a globális fizetőeszköz egy összeomlás után
Peter Levin, a Griffin Gaming Partners elnök-vezérigazgatója, aki videojátékos és sportvállalkozásokba fektet be, maga is jelentős gyűjtő: több mint félmillió gyűjtői kártyát birtokol. Az üzletember szerint egy világméretű katasztrófa után a Pokémon-kártyák töltenék be a globális fizetőeszköz szerepét.
„Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ha holnap apokalipszis sújtaná a világot, holnapután a Pokémon-kártyák lennének a globális fizetőeszköz” – fogalmazott.
A kártyagyűjtés sikerének egyik kulcsát a csomagbontás izgalmában látja: bárki ugyanakkora eséllyel találhat ritka, értékes lapot egy csomagban, mint bárki más, mivel a vásárló vagyona nem dönti el, mi lapul a csomagban. „Úgy gondolom, ennek az élménynek a demokratizálódása tartja életben az iparágat” – mondta.
A gyűjtői kártyák népszerűsége az elmúlt években ismét látványosan megugrott. Ebben jelentős szerepet játszott a koronavírus-járvány, amikor az otthon ragadt amatőr befektetők új lehetőségeket kerestek, és figyelmük a hagyományos befektetésektől távolabb eső piacokra is kiterjedt.
A kártyapiac egyik legismertebb szereplője Logan Paul videós, aki mintegy öt évvel ezelőtt körülbelül ötmillió dollárt fizetett egy ritka Pikachu Illustrator-kártyáért. A vásárlás világrekordot jelentett, az idei eladás pedig újabb rekordot hozott: a lap több mint 16 millió dollárért kelt el.
A ritka, kifogástalan állapotban megőrzött példányok értéke a bűnözők figyelmét is felkeltette: júniusban New Jersey-ben egy betörés során 50 ezer dollár értékű Pokémon-kártyát vittek el.
A gyűjtők közül sokan már tudatosan befektetésként tekintenek a gyűjteményükre. A Card Ladder tavaly idézett adatai szerint a Pokémon-kártyák piacán 2004-től mintegy 3821 százalékos hozamot mértek, míg az S&P 500 amerikai részvényindex ugyanebben az időszakban 483 százalékkal emelkedett. A kártyák ugyanakkor nem tartoznak a pénzügyi szabályozás hatálya alá.
Elemzői becslések szerint a teljes gyűjtőikártya-piac éves mérete elérheti az 50 milliárd dollárt. A kínálat folyamatosan bővül, miközben a nagy szórakoztatóipari vállalatok sorra keresik a lehetőséget, hogy népszerű karaktereiket kártyákon is értékesítsék. A Disney a Topps kártyagyártóval Disney-, Marvel- és Star Wars-termékekre kötött megállapodásokat. A Hasbro szintén készít Marvel- és Pókember-tematikájú kártyákat, valamint a Transformers és a G.I. Joe szereplőire épülő új sorozatokat tervez. A Ravensburger a Disney Lorcana nevű gyűjtögetős kártyajátékkal van jelen a piacon.
Önálló kártyás közönsége van más ismert világoknak is, például a japán mangasorozatból indult One Piece-nek, amelyből anime és élő szereplős Netflix-sorozat is készült, vagy az 1990-es évek óta létező Magic: The Gatheringnek.
A Pokémon 1996-ban indult a Nintendo videojátékaként, majd a karakterek televíziós sorozatokban, filmekben és gyűjtögetős kártyákon is megjelentek. Az akkori gyerekek közül sokan mára felnőtt vásárlóként térnek vissza hozzájuk.
Egy ritka kártyáért kifizetett dollármilliós vételár látványos üzleti sikertörténet, világvége esetére azonban meglehetősen gyenge kapaszkodó. A gazdasági szakértők elsöprő többsége továbbra is az ingatlanban, nemesfémekben, értékpapírokban és részvényekben látja a legbiztosabb befektetést. Egy korábbi szavazáson a válaszadók 24 százaléka az aranyat, 21 százaléka az ingatlant választotta a bizonytalan gazdasági környezetben.
A gyűjthető kártyák megerősödött piaca ugyanakkor valós jelenség. Bár a nosztalgia és a gyűjtőszenvedély komoly üzletet teremtett, ennek fennmaradásához működő gazdaság és elkölthető jövedelem szükséges.
