Működik az új kórházi trükk: így vágják meg órákkal a várakozási időt a sürgősségin
Jelentősen csökkent a betegek várakozási ideje a görögországi sürgősségi osztályokon a tavaly óta egyre több kórházra kiterjesztett, QR-kódos karkötőkön alapuló rendszernek köszönhetően.
Az új elektronikus triázsrendszer lényege, hogy a sürgősségi osztályra érkező betegek egy QR-kódos csuklópántot kapnak, amelyet az ellátás minden szakaszában használnak. A rendszer az állapotuk súlyossága szerint rangsorolja a betegeket, a QR-kód leolvasásával pedig mindenki valós időben láthatja, hányan várakoznak még előtte, és mennyi a várható várakozási idő.
A program 2025 májusában indult az athéni Evangeliszmosz Általános Kórházban, ahol a várakozási idő kilenc óráról alig több mint öt órára csökkent, az Agia Szófia Gyermekkórházban pedig mindössze két óra alá esett. A rendszert elsőként alkalmazó tíz kórházban az átlagos ellátási idő négy órára állt be, és május közepe, valamint július közepe között több mint 44 ezer beteget láttak el.
Az eredmények szakterületenként is eltérnek, hiszen a radiológiai vizsgálatoknál átlagosan 15 percet, a sebészeten és a kardiológián nagyjából egy-egy órát, míg a belgyógyászaton kevesebb mint két órát kell várakozni.
Az egészségügyi tárca a rendszer kiterjesztését 2026 februárjáig összesen száz kórházra tervezte. A 2025 novemberében indított következő fejlesztési fázisban egy olyan online platformot is létrehoztak, amelyen a sürgősségi osztályok várakozási ideje valós időben követhető. A fejlesztés célja az volt, hogy az irányítás gyorsan beavatkozhasson túlzott torlódás esetén, a betegek pedig előre tájékozódhassanak az egyes intézmények aktuális leterheltségéről.
A rendszer ugyanakkor egy mélyebb strukturális problémára is rávilágított, mivel a karkötőt kapó betegek mintegy 30 százalékának – közel 17 ezer embernek – valójában nem a sürgősségin, hanem az alapellátásban kellett volna segítséget kapnia. Ez azt jelzi, hogy a görög alapellátási rendszer továbbra sem működik teljes kapacitással, így a sürgősségi osztályok terhelésének csökkentéséhez önmagában a hatékonyabb betegirányítás nem elegendő.
