Rekordot döntött az állami tartalék: 5512 milliárd forintot ért el a kincstári számla egyenlege
A kormányzat likvid betéteit tartalmazó Kincstári Egységes Számla (KESZ) egyenlege július végére egyetlen hónap alatt megduplázódott, és elérte az 5512,7 milliárd forintos történelmi rekordot. Ebből több mint 3445 milliárd forintot tettek ki a forintbetétek, mintegy 2067 milliárdot pedig a devizabetétek.
A legfrissebb adatok szerint augusztusban az egyenleg 4300 milliárd forint közelébe mérséklődött, ami annak a következménye, hogy az állam több mint 2100 milliárd forintot fordított uniós programok előfinanszírozására. Ekkora kifizetés mellett a számla egyenlege mindössze 1200 milliárd forinttal apadt.
A júliusi ugrás hátterében két tényező állt. Egyrészt a költségvetés 520 milliárd forintot meghaladó havi többlettel zárt, amelyet a takarékoskodás mellett egyszeri és szezonális hatások is segítettek. Másrészt az Államadósság-kezelő Központ 3 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket, és közel 1200 milliárd forintnyi hazai állampapírt értékesített, miközben nem terhelte a kasszát jelentősebb lejárat vagy kamatfizetés.
A kormányzati mozgástér stabilitását erősíti, hogy augusztus végére a jegybank devizatartaléka 63,5 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 48,4 milliárd euróról.
A jelenlegi bőséges likviditás legfőbb oka a mintegy 10 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alap megelőlegezése. A kormánynak augusztus végéig kellett megállapodnia az Európai Bizottsággal, a brüsszeli utalások azonban várhatóan csak az év vége felé érkeznek meg, addig az állam a meglévő tartalékokból finanszírozza a projekteket. Amikor a pénz ténylegesen befolyik, a kincstári számla újra feltöltődik.
Amennyiben a kormányzat a korábbi gyakorlatnak megfelelően a beérkező eurót forintra váltja a jegybanknál, a devizatartalék akár a 70 milliárd eurót is meghaladhatja. Hosszabb távon az ország jelentős mozgástérrel fut neki a 2027-es évnek, mivel a kormánynak nem lesz szüksége akkora nettó állampapír-kibocsátásra, és a meglévő forrásokból fedezheti a költségvetési hiányt, valamint a lejáró papírokat, ami az államadósság mérséklődéséhez vezethet.
