Megállt az őrölt kávé drágulása, a presszókávé ára viszont tovább emelkedik
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 augusztusában átlagosan 1640 forintba került a 200–250 grammos kiszerelésű őrölt kávé a magyarországi boltokban. Egy csésze eszpresszóért a vendéglátóhelyeken átlagosan 643 forintot kellett fizetni, ennyit még soha nem kértek a presszókávéért.
Az őrölt kávé ára éves összevetésben közel 12 százalékkal csökkent, 2026 februárjában ugyanis még átlagosan 1890 forint volt egy csomag. A vendéglátóhelyeken ezzel szemben mintegy 8 százalékos drágulás figyelhető meg ugyanezen időszak alatt.
Rekordot döntöttek a nyersanyagárak a világpiacon
A kávé árának alakulását elsősorban a globális folyamatok határozzák meg. A tőzsdei nyersanyagárak az elmúlt időszakban történelmi csúcsokat értek el, amit a két legnagyobb termelő országot, Brazíliát és Vietnámot sújtó szélsőséges időjárási anomáliák és aszályok indítottak el. A drágulást a logisztikai akadályok, köztük a vörös-tengeri szállítási válság, a műtrágyaárak emelkedése, valamint az amerikai védővámok bevezetése tovább fokozta. Ezzel párhuzamosan a globális kávéfogyasztás – különösen az ázsiai fejlődő piacokon – töretlenül növekedett.
A korábbi csúcsértékekről nemrégiben átmeneti árenyhülés indult meg a nemzetközi tőzsdéken. A bőséges brazil esőzések nyomán várható rekordtermés, akár 17 százalékos növekedés, az amerikai védővámok eltörlése és a tengeri fuvardíjak normalizálódása hatására a nyerskávé ára 15–20 százalékkal esett. A fogyasztók ezt a boltokban csak 3–6 hónapos késéssel tapasztalhatják meg, mivel a pörkölők és kereskedők hosszú távú fix szerződésekkel dolgoznak. A kiskereskedelemben rövid távon inkább az áremelkedés megállása és helyenként mérsékelt olcsóbbodás valószínűsíthető.
Hosszú távon magasabb árszinten stabilizálódhatnak a kávéárak
Az elemzők nagyrészt egyetértenek abban, hogy az olcsó kávé korszaka véget ért, és a mostani korrekció csupán átmeneti. A klímaváltozás és a növekvő hőségnapok miatti termőterület-csökkenés tartósan nyomás alatt tartja a hozamokat, miközben az Európai Unió szigorodó erdőirtási rendelete és a geolokációs nyomonkövetés költségei plusz terhet rónak a szereplőkre. Mivel Ázsia, főként Kína és Vietnám strukturális keresletnövekedése folyamatosan feszessé teszi a piacot, a kávéárak a jövőben is magasabb árszinten stabilizálódhatnak.
A hazai költségek is felfelé hajtják az árakat
A magyarországi kávéárakra a helyi gazdasági folyamatok is erős hatást gyakorolnak. A nagy bolthálózattal rendelkező kiskereskedőket az elmúlt években sújtotta az energiaválság, valamint az árstopok, árrésstopok és különadók, amelyek jelentősen drágítottak bizonyos termékeket.
A vendéglátóhelyek szintén többféle krízissel néztek szembe, ami a folyamatos drágítás felé terelte azokat, amelyek képesek voltak túlélni a válságok időszakát. A munkaerőhiány és a magas vállalkozói terhek mellett a világjárvány idején a vendégforgalom csökkenése nehezítette a helyzetet, az energiaválság időszakában pedig a rezsiárak szöktek az egekbe. A gyenge forint az euróalapú beszállítói szerződések miatt eredményezett áremelkedést. A kávé ráadásul olyan termék a vendéglátóhelyeken, amelynek árába beépülhet a kínálat más összetevőinek drágulása is.
A vendéglátás költségei meredeken emelkedtek
A szolgáltatási kibocsátási árindex 2022-ben 19 százalékos, 2023-ban közel 24 százalékos növekedést mutatott a vendéglátásban az előző év azonos időszakához képest. Azóta valamivel 8 százalék feletti áremelkedés látszik ebben az ágazatban.
Összességében a kávé árának alakulását nem egyetlen tényező határozza meg: a világpiaci nyersanyagárak mellett a hazai bérek, az energia- és egyéb működési költségek, valamint a forint árfolyama is megjelenik a fogyasztók által fizetett végösszegben. Bár az őrölt kávé ára az év eleji csúcsról már mérséklődött, a vendéglátóhelyeken egyelőre nem látszik hasonló fordulat, és a hosszabb távú kilátások alapján a korábbi árak visszatérésére sem érdemes számítani.
