A Magyar Nemzeti Bank és az Adatvédelmi Visszásságok
A Transparency International Magyarország (TI) jogvédő szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megtagadta az 2025 januárja óta kötött, ötmillió forintot meghaladó szerződéseinek adatait. A Varga Mihály vezette jegybank álláspontja szerint, mivel nem költségvetési szervként működik, nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség. Ez az érvelés azonban ellentmond egy korábbi alkotmánybírósági döntésnek, amely kimondta, hogy az MNB közpénz kezelője, így átláthatósági kötelezettsége van.
A TI július elején nyújtott be közérdekű adatigénylést az MNB-hez, amelynek keretében a tavalyi éve óta megkötött szerződések adatait kérték arról, hogy azok visszterhesek vagy ingyenesek voltak-e. Az MNB havi rendszerességgel közzéteszi az ötmillió forints feletti alapítványi és civil támogatásokat, de más szerződéseit nem hozza nyilvánosságra. A TI véleménye szerint az információszabadságról szóló törvény értelmében az MNB-nek hivatalból, ingyenesen és mindenki számára könnyen hozzáférhető módon kellene közzétennie ezeket az adatokat.
Az MNB Válasza és a Jogorvoslati Lépcsők
Az MNB a válaszadási időt a törvényes keretek között 15 nappal meghosszabbította. Augusztus 13-án azonban elutasította az adatigénylést, ismételten hivatkozva arra, hogy mivel nem államháztartási szerv, nem kötelezhető az információs törvény szerint történő adatszolgáltatásra. Ez a jogi érvelés emlékeztet az 2016-os Matolcsy György vezetése alatt alkalmazott érvelésre, miszerint a pénz „elveszítette a közpénz jellegét”. Az Alkotmánybíróság korábbi döntése alapján azonban ez a megállapítás jogilag megkérdőjelezhető.
A TI a következő lépésként a NAIH-hoz fordult jogorvoslatért, hangsúlyozva, hogy az MNB eljárása több ponton is jogsértő. Külön kiemelik, hogy az adatigénylés elutasítása a válaszadási határidő meghosszabbítása után már nem lenne törvényes, valamint hogy a közpénzek felhasználásának átláthatóságát nem befolyásolja, hogy a szerződő fél költségvetési szervnek minősül-e vagy sem.
A Társadalmi Hatások és a Jövőbeli Kilátások
A TI beadványában arra kéri a hatóságot, hogy állapítsa meg a törvénysértést, és kötelezze az MNB-t a közérdekű adatok kiadására. Egy ilyen lépés nemcsak az MNB működésének átláthatóságát javítaná, hanem a közvélemény bizalmát is erősítené a pénzügyi intézmények iránt. Az információszabadság korlátozása és a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának hiánya kerülhet a társadalmi viták középpontjába, ahogy a korrupcióellenes mozgalmak és civil szervezetek is egyre nagyobb figyelmet szentelnek ezeknek a kérdéseknek.
