Választások Ukrajnában a Háborús Helyzet Közepette: Kihívások és Lehetőségek
Ukrajna legutóbb 2019-ben tartott választásokat, azonban a folytatódó háborús helyzet következtében a hadiállapot megakadályozza újabb voksolások kiírását. Miután Mihajlo Fedorov, az ország menesztett védelmi minisztere, háborús választások megtartását sürgette, újra napirendre került a szavazások kérdése, és felmerül a kérdés: vajon Ukrajna képes-e megszervezni a választásokat a jelenlegi körülmények között.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen állt a választások lebonyolítására, amennyiben az Egyesült Államok és az európai szövetségeseik garantálják a voksolás biztonságát. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, többször is a választások melletti állásfoglalását hangoztatta, míg Moszkva Zelenszkijt illegitimnek nevezve azt állítja, hogy az elnök mandátuma 2024 májusában lejár. Az aktuális közvélemény-kutatások szerint az ukrán lakosság jelentős része ellenzi a választások megtartását a háború alatt.
A Választások Megszervezésének Nehézségei
Az ukrán választási rendszer megerősítése során előtérbe kerülnek a biztonsági kihívások is, hiszen a harcok több mint 1200 kilométeres frontvonalon zajlanak, és az orosz drónok, rakéták gyakran csapnak le a fronttól távol eső városokra is. Politikai elemzők szerint legalább egy légi tűzszünetre lenne szükség, hogy a választások egyáltalán szóba jöhessenek. Ezen kívül a jogi keretrendszert a nulláról kellene kialakítani, ami becslések szerint mintegy hat hónapot venne igénybe.
Továbbá, a választói névjegyzék frissítése is komoly akadályba ütközne. Több mint 4,4 millió ukrán kapott ideiglenes védelmet az Európai Unióban, így Ukrajnának szavazóhelyiségeket kellene létrehoznia szerte Európában. Ehhez járul hozzá körülbelül 4 millió belső menekült és mintegy egymillió katona, akik jelenleg a fegyveres erőkben szolgálnak, valamint 4,5 millió felnőtt ukrán állampolgár, aki orosz megszállás alatt él, és akik szinte elérhetetlenek lennének a választás szempontjából.
Zelenszkij Politikai Jövője
A közvélemény-kutatások alapján Zelenszkij esélyes lenne az újraválasztásra, ám népszerűsége a háború kezdetén mért közel 90 százalékról mintegy 60 százalékra csökkent. A tavaly kirobbant energiaszektorbeli korrupciós botrány megrengette a közvélemény előtti megítélését, ám azóta pozíciója stabilizálódott. A Szocisz közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Zelenszkij a szavazatok körülbelül 22 százalékát szerezhetné meg, amely mögött Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők korábbi főparancsnoka, 21 százalékos támogatottsággal következik, míg Fedorov, akit Zelenszkij nemrégiben menesztett, 13 százalékot érhet el.
A mérések alapján, ha Zaluzsnij vagy Fedorov bejutna a második fordulóba, képesek lennének legyőzni Zelenszkijt, ami új politikai irányvonalat jelentene a háborús időszak alatt. A közeljövő eseményei tehát drámai módon alakíthatják Ukrajna politikai táját, és a választások rendkívül fontos kérdés marad az átalakuló helyzetben.
