Hiába a kemény munka a földeken: a digitális átállás elkerülhetetlen
A legújabb trendek szerint a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és a dróntechnológia már nem csupán versenyelőnyt jelentenek, hanem alapvető szükségletekké váltak a magyar agrárium számára. A Portfolio AgroFuture 2026 konferencián a szakértők hangsúlyozták, hogy míg egyre több gazdálkodó nyitott az új technológiák felé, az átállás üteme továbbra is rendkívül változó a termelők között. A technológiai fejlesztések önmagukban nem elegendők; az oktatás, tudásátadás és a gazdák bizalmának megerősítése is ugyanolyan fontos feladat.
Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke rámutatott, hogy a digitalizáció a magyar gazdálkodók egyik legfontosabb kitörési pontja lehet a nemzetközi versenyben. Számára világos, hogy a technológiai innovációk nélkül nehéz lenne versenybe szállni a globális piacon, de tény, hogy sok gazdálkodót a gyakorlatban különféle akadályok tartanak vissza az átállástól. Különösen a vetési és növényvédelmi feladatok esetében van szükség gyors döntésekre, amit az időhiány jelentősen megnehezít.
A gazdálkodók számára az adatok megléte önmagában nem elegendő. Derdák hangsúlyozta, hogy a digitalizált információk gyakorlati felhasználása sok esetben továbbra is problémát jelent, ezért elengedhetetlen, hogy a szolgáltatók konkrét javaslatokkal segítsenek a gazdák munkájában. A mezőgazdaság a bizalmon alapul; hogyha a gazdák nem bíznak a gépforgalmazókban, a versenyképességük rovására megy.
Mesterházi Péter Ákos, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője beszámolt arról, hogy a gazdálkodók csaknem egyharmada rendkívül elkötelezett a digitalizáció iránt, és aktívan keresik az innovatív megoldásokat. Hozzátette, hogy számos digitális rendszer érhető el, amelyek jelentősen segíthetik a termelők munkáját, de a cél nem csupán az adatok gyűjtése, hanem az olyan megoldások biztosítása, amelyek valóságos előnyöket kínálnak a gazdálkodók mindennapi munkájában.
Az információáramlás megfelelő szervezése kulcskérdés, emellett a gazdák nyitottsága ezekre a technológiákra rendkívül eltérő mintázatot mutat. Mesterházi arra figyelmeztetett, hogy sok gazdálkodó egyáltalán nem hajlandó részt venni oktatásokon, így a digitális rendszerekben rejlő potenciál egy része kihasználatlan marad. Az ideális rendszer működése automatizált, és könnyen kezelhető információkat kínál a gazdálkodók számára.
Tótin Ákos, a KITE Zrt. vezető fejlesztőmérnöke kiemelte, hogy a gazdálkodók digitális nyitottsága rendkívül különböző tendenciákat mutat. Vannak, akik elkötelezetten hajlandók a digitális átállásra, míg mások ellenállnak az új módszereknek. A modern precíziós rendszerek széles spektrumú megoldásokat kínálnak, a tápanyaggazdálkodástól a helyspecifikus műveletekig. Tótin emellett beszélt a korszerű PGR-rendszerről is, mely a gazdálkodás tervezását és végrehajtását segíti.
Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. precíziósgazdálkodás termékmenedzsere megjegyezte, hogy a dróntechnológia fejlődése az utóbbi években különösen látványos, és a gazdálkodói tapasztalatok nagyrészt pozitívak. Sokan azonban nem vásárolnak drónokat, hanem inkább a szolgáltatásként veszik igénybe ezeket a technológiákat. Az adatelemzési igények gyakran alacsonyak, és a legtöbb gazdálkodó inkább azzal foglalkozik, hogy információt kapjon, mintsem hogy magát az adatelemzést mélyebben megértse.
Zalai Mihály, az ISM Technology Kft. kutatási igazgatója hangsúlyozta, hogy a kutatás-fejlesztési folyamatnak el kell jutnia a gazdálkodók szintjére a precíziós gazdálkodás eredményessége érdekében. A precíziós növényvédelem, különösen drónnal végzett alkalmazásai, kiemelten érzékenyek az időjárási tényezőkre, ezért a hatékony működéshez koordinált szakmai munka szükséges. Zalai véleménye szerint a digitalizációnak már a talajvizsgálatoknál el kellene kezdődnie, mivel jelenleg a gazdák nincsenek felkészülve a modern rendszerek által nyújtott információk kihasználására.
Összességében tehát egy világosan kirajzolódó kép a digitális átállás sürgető szükségességét hangsúlyozza a magyar mezőgazdaságban, ahol a siker kulcsa a bizalom, a tudásmegosztás és a technológiák iránti nyitottság növelésében rejlik. A gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell a folyamatosan fejlődő digitális környezethez, különben komoly hátrányba kerülhetnek a globális versenyben.
