Elárasztotta ez az élelmiszer Európát: van bőven, mégse kell senkinek
Az utóbbi években az európai burgonyaágazatot a szűkös kínálat és az egekbe szökő árak jellemezték, azonban most épp ellenkező tendenciát figyelhetünk meg. A szektor jelenleg a túltermelés és a csökkenő jövedelmezőség nehézségeivel küzd, ami fokozódó feszültséget generál a termelők között – írta meg a FruitVeB.
Az uniós burgonya átlagára 2025-re 22%-kal esett vissza az előző évhez képest, és már 2024-ben is csökkenést tapasztaltak. A 2000 és 2023 közötti időszakban az EU burgonyatermelése közel 40%-kal csökkent, amit a kedvezőtlen időjárási körülmények, a fogyasztás csökkenése, valamint a növényvédő szerek szigorúbb szabályozása egyaránt előidézett. Bár a kínálat szűkülése korábban magasabb árakat generált, a kedvezőbb jövedelmezőség gyors területbővítést vonzott magával.
Geoffroy d’Evry, a francia UNPT elnöke, hangsúlyozta, hogy Franciaország 2030-ig körülbelül 40 ezer hektárnyi többletterületet igényelt volna, amit egyetlen év alatt sikerült pótolni. A szakember, aki a Copa-Cogeca burgonyamunkacsoportját és az északnyugat-európai termelőket egyesítő NEPG-t is vezeti, megemlítette, hogy Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia éves igénye közel 24 millió tonna, míg az idei termés már meghaladta a 27 millió tonnát.
Egy másik, aggasztó tendencia, hogy a harmadik országokba irányuló exportlehetőségek erősen beszűkültek. Az amerikai vámintézkedések lehúzták a kereskedelmi aktivitást, és az árfolyam-ingadozások rontották az EU versenyképességét olyan piacokon, mint Kína, India és Egyiptom, amelyek a Közel-Keleten és más területeken egyre aktívabbak.
Lengyelország esetében is jelentős burgonyakészletek halmozódtak fel. Tomasz Bienkowski, a Lengyel Burgonyaszövetség elnöke elmondta, hogy a raktárak tele vannak, és az őszi csapadék miatt minőségi problémák is felmerültek, különösen a hasábburgonya- és chipsgyártásra szánt alapanyagok esetében. A nyugat-európai termelők egy része a készleteiket Lengyelországba irányította, ami tovább nyomta le a lengyel nagybani piacok árait. Bienkowski hozzátette, hogy bizonyos gazdaságok már 3 euró/100 kilogramm (1170 forint/100 kilogramm, azaz kilónként mindössze 11,7 forint) áron árusítanak, ami egy sor nagyobb üzem számára a működés ellehetetlenülését okozhatja.
A helyzet kezelése érdekében Franciaországban egy olyan platformot indítottak, amely a felesleges burgonyát az állati takarmányozásba irányítaná. Lengyelországban azonban a takarmányreceptúrák módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a burgonya nagyobb arányban kerüljön a takarmányozásba. Emellett az alkoholgyártásban is korlátozott a burgonya felhasználási lehetősége, mivel a lepárlók olcsóbb alapanyagokra, például kukoricára támaszkodnak, míg a biogázüzemekben a burgonya magas víztartalma jelenti a problémát.
Nyugat- és Kelet-Európa termelői egyaránt jelezték, hogy a termőterület csökkentésén gondolkodnak. Geoffroy D’Evry szerint a helyzet stabilizálásához elengedhetetlen lenne egy minimum 10%-os területcsökkentés. Tomasz Bienkowski arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi piaci körülmények a vetőburgonya iránti keresletet is visszavetheti; ilyen helyzetben erősen megkérdőjelezhető, hogy ki fog vetőgumót vásárolni a következő szezonra.
