Akadályok a nukleáris fegyverkezésben: Donald Trump újabb vádpontjai Kínával szemben
2026. február 9-én, pénteken, a hírek szerint az Egyesült Államok újabb súlyos vádakat fogalmazott meg Kínával szemben, amelynek keretében azzal vádolták meg a kínai kormányt, hogy 2020-ban titkos nukleáris kísérletet hajtott végre. E vádak különösen figyelemre méltóak, mivel közvetlenül a New START, az Egyesült Államok és Oroszország közötti utolsó nukleáris fegyverkorlátozási megállapodás lejáratát követően érkeztek, amelynek következtében a világ két legnagyobb nukleáris hatalma most először maradt minden arzenálkorlátozó egyezmény nélkül évtizedek óta.
Atenatív vádak a bécsi leszerelési konferencián
Thomas DiNanno, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozásért felelős államtitkára a bécsi leszerelési konferencián elmondta, hogy az amerikai álláspont szerint Kína 2020. június 22-én egy, a robbantás erejével összehasonlítható nukleáris kísérletet végzett. A kínai hadsereg állítólag úgynevezett lecsatolási technikákat alkalmazott, amelyek célja a kísérlet nyomozás alá vonásának minimalizálása volt.
Kína tagadja a vádakat
Kínai források, köztük Liou Pengjü, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője, határozottan visszautasították a vádat. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Kína elkötelezett az atomfegyverek első bevetésének tilalma mellett, és fennmaradó nukleáris stratégiáját védekezési jellegűnek tartja. Ezen túlmenően Kína sürgette az Egyesült Államokat, hogy tartsa be saját vállalt kötelezettségeit a fegyverkorlátozásban.
New START: a nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény megszűnése
A New START lejártával a washingtoni vezetés szerint véget ért az amerikai „egyoldalú önkorlátozás korszaka”. DiNanno közölte, hogy a lejárat lehetőséget nyújt az amerikai nukleáris arzenál bővítésére. Bár ez nem került kijelentésre, utalások tettettek arra, hogy az Egyesült Államok felkészült olyan tartalék kapacitások hadrendbe állítására, amelyek gyorsan aktiválhatók.
Az amerikai hatalom és Kína kapcsolatának alakulása
A Trump-adminisztráció célja egy új megállapodás létrehozása, amelybe Oroszország mellett Kínát is bevonnák a fegyverkorlátozási rendszerbe. Ám Kína folyamatosan elutasítja a háromoldalú tárgyalásokat, mondván, hogy nukleáris arzenálja lényegesen kisebb, mint az amerikai és orosz készletek. Az amerikai tisztviselők szerint a New START megszűnése potenciális nyomást gyakorolhat Kínára, hogy végül mégis hajlandó legyen a tárgyalásokra.
Háttérinformációk
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek nem újkeletűek, de az atomfegyverek kérdése méginkább felértékelődött a nemzetközi politikai színtéren. A nukleáris fegyverkezés kérdése globális erőviszonyokat is átformálhat, így a jövőbeli párbeszédek különösen nagy jelentőséggel bírnak.
