Megdöbbentő kutatási eredmények a repcéről
A Debreceni Egyetem kutatócsoportja a repce csíranövények nehézfém-felhalmozó képességét tanulmányozta, amely nemcsak a környezetvédelmi lehetőségeket nyithat meg, hanem élelmiszerbiztonsági kockázatokat is hordozhat. A kutatás célja a kadmium és cink kölcsönhatásának feltárása, különös figyelemmel a szennyezett talajok természetes úton történő helyreállítására.
A növények kiválasztása különös jelentőséggel bírt, mivel a repce a mezőgazdaságban kulcsfontosságú faj, amely sikeresen képes felhalmozni a nehézfémeket gyökerei segítségével, így a szennyezett közegből képes kivonni azokat, és a leveleiben felhalmozni.
A kutatás vezetője, Tőzsér Dávid kifejtette, hogy a repce kiválóan alkalmas a fémek akkumulációjára. Balanszban tartja a környezetvédelmi szempontokat és a mezőgazdasági kockázatokat, mivel a felvett szennyezőanyagok az élelmiszerláncba is bekerülhetnek, például takarmányozás vagy étolajgyártás révén.
A laboratóriumi kísérleteket Petri-csészékben végezték, különböző koncentrációjú fémoldatokkal, figyelemmel kísérve a növények fejlődését 1, 3 és 5 nap után. A kutatók a gyökerek és a szárkezdemények hosszát mérték, és a növényeket analizálva vonatkoztatták a különböző fémkoncentrációkra.
A kutatási eredmények feltárták a nehézfémek eltérő hatásmechanizmusait. Míg a cink alacsonyabb koncentrációnál is elengedhetetlen nyomelem, addig a kadmium már minimális mennyiségben is toxikus hatású lehet. A kutatás legjelentősebb megállapítása a két fém kölcsönhatására vonatkozik, ahol a cink képes tompítani a kadmium ártalmas hatásait, így elősegítve a növény fokozott ellenállását a stresszhelyzetekkel szemben.
A kutatócsoport tervezi a terepi vizsgálatokat is, amelyek során egy Debrecen melletti egykori szennyvízülepítő területen tesztelik a növények fitoremediációs képességét valós körülmények között. Ezen a helyszínen évtizedek óta nyomok maradtak vissza az ipari tevékenységek miatt. A fitoremediáció, azaz a növények általi talajmegtisztítás, ígéretes technológia, ám Tőzsér Dávid hangsúlyozta, hogy jelentős hátránya az időigényessége.
A kutatás célja, hogy a mezőgazdasági szakemberek számára gyakorlati információkkal szolgáljon, lehetővé téve számukra a talajösszetétel alapján történő közvetlen terméshozam-előrejelzést és élelmiszerbiztonsági kockázatok azonosítását. A kutatás eredményei, amelyek a rangos Chemosphere tudományos folyóiratban kerültek publikálásra, Tőzsér Dávid számára elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját is.
