Fertőzések a magyar kórházakban: Aggasztó adatok érkeztek
A legfrissebb jelentések szerint a magyar kórházakban tapasztalható kórházi fertőzések aránya továbbra is aggasztó, a műtétek utáni páciensek esetében pedig minden tizedik betegnél jelentkezik valamilyen fertőzés. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) friss beszámolója alapján, míg a műtéti fertőzések előfordulásának az aránya csökkent, az intenzív terápiás osztályokon a számok mérséklődése ennél jóval visszafogottabb.
2024-re a műtéti beavatkozások után jelentett fertőzések aránya 3,3%-ról 2,9%-ra csökkent, ami ugyan pozitív előrelépés, de a számadatok mögött mélyebb problémák húzódnak meg. Az érsebészeti és vastagbélműtétek esetén a fertőzési arány 10–11% között mozog, ami egyes európai országok átlagainak több mint kétszerese.
Az okok mögött: statisztikai eltérések és kockázati profilok
Surján Orsolya országos tisztifőorvos és szakmai kollégái a közelmúltban elemezték a 2024-es járványügyi statisztikákat, kiemelve, hogy a statisztikai mutatókat nemcsak a megelőző intézkedések, hanem az ellátott páciensek kockázati profiljai is befolyásolják. Az is problémát jelent, hogy a fertőzéses eseteket nem mindig derítik fel és jelentik megfelelően az intézmények, sőt, a legtöbb helyen a tünetmentes betegek körében is azonosítják a multirezisztens kórokozókat. Ez a jelentőséggel bíró módszer a fertőzések felgöngyölítésében új dimenziókat nyitott.
Fertőtlenítés és megelőzés: lépések a javulás érdekében
A tisztifőorvos tájékoztatása szerint 2023-hoz képest a kézfertőtlenítők fogyasztása 15%-kal nőtt, ami az ellátási színvonal javítása érdekében tett erőfeszítéseket tükröz. Az országos kórházi főigazgatósággal közösen kidolgozott szakmai protokollok célja a megelőzés hatékonyságának további javítása, hiszen a fertőzések terjedésének megfékezése nemcsak a betegek, hanem a kórházi személyzet számára is életbevágó.
Az adatok nyilvánvalóan rávilágítanak a teljes egészségügyi rendszer reformjának szükségességére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a statisztikákban rejlő potenciál kiaknázása további lépéseket igényel, ahhoz, hogy a magyar egészségügy képes legyen felvenni a harcot a kórházi fertőzésekkel szemben. A hatékony intézkedések és a szigorúbb ellenőrzések bevezetése elengedhetetlen a betegek és az egészségügyi dolgozók védelme érdekében.
Végül, akár a fertőzések előfordulásának csökkentése, akár a prevenciós intézkedések folyamatos fejlesztése, mindenki számára világos, hogy a kórházi fertőzések elleni harc középpontjában az orvosi ellátás minősége áll. A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek abban, hogy ezen a téren milyen előrelépéseket tudunk elérni. Szükség van a közbeszéd mozgósítására és a problémák prioritásként való kezelésére.
