Az állam kifosztja Budapestet: A fejlesztésekre alig marad forrás
Az előrejelzések szerint a 2026-os budapesti költségvetés 100 milliárd forint bevételi tervvel operál, mindeközben a kormány 100 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást vár el a fővárostól. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója nyilatkozata szerint Budapestnek nem áll szándékában a jegyárakat emelni, új projekteket sem tudnak elindítani, és a közszolgáltatások bővítése is ellehetetlenült a jelenlegi forráshiány miatt.
A jövő évi költségvetés a „Új esély” címet kapta, kifejezve, hogy a főváros finanszírozási helyzete tarthatatlan. Kiss Ambrus jelezte, hogy a 2026-os szolidaritási hozzájárulás mértékét és az állami normatíva tekintetében is elmaradnak a főváros által elvárt támogatásoktól, így 40 milliárd forint osztalékra számíthatnak, míg összesen 63 milliárd forinttal kell többet befizetniük az államkasszába, mint amennyit kapnak.
A 2026-os költségvetés tervezete már benyújtásra került, ám a jelenlegi évi zárása még nem biztos. Az önkormányzat bevételei három fő forrásból származnak: az állami normatíva 40 milliárd forint, a közhatalmi bevételek, főként az iparűzési adóból származó 322,5 milliárd forint, valamint egyéb működési bevételek, amelyek 88,7 milliárd forintot képviselnek, beleértve a 2023-as szolidaritási hozzájárulás 28 milliárd forintját és kamatait.
Fejlesztési kilátások: Elégtelen források
A főváros kormányzati forrásai azonban a jövő évi kiadások közel 532,5 milliárd forintos összegét sem fedezik adequát módon, hiszen a közlekedési cégeknek jövőre 192 milliárd forintot szánnak, amiből 65 milliárdot az idei banki finanszírozás visszafizetése tesz ki. A legnagyobb kritikaként emelik ki, hogy a jelenlegi 25,6 milliárd forintos fejlesztési keret „rettenetesen kevés” egy nagyobb város számára, ahol az éves felújításokra ideális esetben 120-150 milliárdot kellene költeni.
Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy a főváros minimális elvárása, hogy ne váljon nettó befizetővé, és hogy az állami normatíva emelkedjen, vagy a szolidaritási hozzájárulás csökkenjen. Jelenleg a város nem tervez létszámbővítést és jelentős közszolgáltatás-bővítést sem, mivel a források nem teszik lehetővé azt.
Az elkövetkező évek várhatóan döcögősen alakulnak, mivel Budapest infrastrukturális fejlődése és közszolgáltatásainak bővítése a kivitelezés középpontjába került. A tervezett számok és a jelenlegi finanszírozási helyzet fényében egyelőre nem rajzolódik ki pozitív jövőkép a főváros számára.
