Pazar év, de miért az import a nyerő?
2024 sajátos színfoltjává vált a magyar haltermelés, hiszen több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban. Ez az előző évhez képest már több mint 16%-os növekedést jelent, ami igencsak dicséretes eredmény. Azonban mégis érthetetlen, hogy miért hömpölyög be az import, még ilyen szép számok mellett is.
Regionális teljesítmény
Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld térségei dominálták a haltermelést. E régiók tradicionálisan erős halgazdálkodással büszkélkedhetnek, így ez a teljesítmény nem is meglepő. A ponty pedig továbbra is a legkeresettebb hal, a termelés közel 80%-át ez a faj adja. Csakhogy a folyamatos növekedés ellenére még mindig az import dominál a piacon.
Időjárási kihívások
2024 az időjárás szempontjából is különleges volt, hiszen az évtized egyik legmelegebb évének bizonyult. Az átlaghőmérséklet drámaian emelkedett, és a csapadék mennyisége is a legalacsonyabbak között mozgott. Ebből fakadóan a vízpótlás kulcsfontosságúvá vált, több mint 270 millió köbméter víz felhasználása volt szükséges a halastavak fenntartásához. Mindez a halgazdálkodóknak óriási terhet rótt.
Tápanyagutánpótlás
A fejlesztések ellenére a takarmány felhasználása is drámai növekedésen ment keresztül. Több mint 58 ezer tonna kevert takarmányt használtak fel a tógazdaságokban, hogy a halak gyorsabban nőjenek és javabb minőségűek legyenek. Azonban ez sem tudja megvédeni a termelőket a piaci túltermeléstől és az import nyomásától.
Problémák a káros állatokkal
A halgazdálkodás nem csupán az időjárás viszontagságaival küzd, hanem a természetes állatok okozta károkkal is, mint a kárókatonák és hódok. Ezek az állatok komoly problémát jelentenek, mivel sebesíthetik vagy elfogyaszthatják a halakat, különösen az ivadékokat, ami a következő évi termelést is veszélyezteti.
Engedély nélküli telepítések következményei
Bár ingen honos halak telepítése csak szigorú feltételek mellett lehetséges, a valóság sajnos sokszor eltér ebből. Az engedély nélküli telepítések és az illegális akciók egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a szabályozás nem elég szigorú, s ez komoly problémát okozhat a jövőbeli halgazdálkodásban.
Fogyasztói szokások és kilátások
Miközben a hal exportja 13,3 milliárd forintot tett ki, az import értéke több mint négyszerese, 56,7 milliárd forintot. Igen, a magyarok éves szinten kevesebb, mint 6 kilogramm halat fognak reggelizni, míg az uniós átlag 21 kilogramm körül mozog. Valamiért ez a világpiacot nem érdekli, de ez már egy másik történet.
Összegzés
A 2024-es év világos bizonyítéka annak, hogy a magyar haltermelés fejlődik, de a kérdés továbbra is, hogy hogyan lehetne csökkenteni az import függőséget. A folyamatosan változó körülmények között a gazdák előtt új kihívások tornyosulnak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Forrás: Agrárszektor
