Új perspektívák a gyümölcstermesztésben: a fagyok hatása és a vízgazdálkodás szükségessége
Bűdi Zsolt Attila, a kecskeméti Bács-Zöldért vezérigazgatója, egy TikTok videóban Sopron fagyos éjszakáinak tapasztalatairól beszélt, hangsúlyozva, hogy amit eddig tudtunk a gyümölcstermesztésről, most alapjaiban megváltozott. A tavaszi fagyoknak a gyümölcsösökre gyakorolt hatása, valamint a homokhátság fenntarthatóbbá tételének lehetőségei komoly aggodalmakat ébresztenek a termelők körében.
A gazdasági környezetet még inkább megnehezíti, hogy a Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák 30 000 Ft + áfa kedvezményes áron vehetnek részt, olyan kulcsfontosságú témákra fókuszálva, mint az élelmiszeripar aktualitásai és a jövőálló gazdálkodás lehetőségei.
Bűdi kiemelte, hogy az eddigi megközelítések szerint a cseresznye fagyérzékenyebb, mint a szilva, ám az elmúlt 13 fagyos éjszaka bebizonyította, hogy ez tévedés. Az ingadozó hőmérsékletek – akár 4-5 fokos eltérésekkel egy kilométeren belül – azt mutatják, hogy a jégvédelmi rendszerek nem elegendőek, és a fagy ellen a védekezés lehetőségei korlátozottak.
Ami a Dunántúlt illeti, Bűdi megállapította, hogy a Balaton és más nagy vízfelületek jelenléte jelentős védelmet nyújt, hiszen ezek hőmérséklet-kiegyenlítő hatással bírnak, ezzel védi a növényeket a fagy káros hatásaitól. A vezető javasolta a Duna-Tisza csatorna kialakításának szükségességét, ami óriási lehetőségeket teremthetne a térség számára.
Bűdi arra is figyelmeztetett, hogy a vízpótlás fontossága elengedhetetlen; az aszályos területek vízellátása nemcsak a termelés fenntartásához szükséges, hanem a táj megőrzéséért is felelős. A vízvisszavezette tájhasználat, amely télen tározók feltöltésére és csatornák kialakítására épülne, elengedhetetlen a homokhátság és általában a magyar mezőgazdaság szempontjából.
A jövő gyümölcstermesztése szempontjából Bűdi hangsúlyozta, hogy nem csak a profitra kell fókuszálni, hanem figyelembe kell venni a táj szerves részét képező növénykultúrák sokszínűségét is. Olyan megoldásokat kell keresni, amelyek a környezeti fenntarthatóságot és a turizmust is segítik. Emellett javasolta a napelemparkok és mezőgazdasági ültetvények összehangolt telepítését, amelyek a fagyok elleni védelmet is nyújthatják.
Bűdi Zsolt Attila véleménye szerint a jövőt a fenntartható gyümölcstermesztés és a vízgazdálkodás kölcsönhatása határozza meg, ami új kihívások elé állítja a magyar gazdákat, de elengedhetetlen a gazdasági siker és a környezet védelme szempontjából.
