Kivonulhatnak a nagy multik Magyarországról?
A 2026-os választások közeledtével a kiskereskedelem ismét a gazdasági és politikai viták középpontjába került Magyarországon. Az új különadók, az árstop és az árrésstop komoly hatással vannak a kereskedelem szereplőire, a bolti árakra és a vásárlói élményre. Ezen események napirendre kerülnek a március 4-i RETAIL DAY konferencián, ahol a szakma meghatározó személyiségei vitatják meg a jövő piaci kilátásait.
A támogatások jövője az agrárszektorban
A Portfolio Csoport által rendezett Agrárium 2026 Konferencián a tavasz legnagyobb agrárszakmai eseményeként célozzák meg a legfontosabb piaci, szabályozási és támogatási változások bemutatását, amelyek hatással lesznek az agrárgazdaság szereplőire 2026-ban. GYűjtött kedvezmények mellett a kistermelők, ökogazdák és fiatal gazdák számára kedvező díjszabással biztosítanak hozzáférést a rendezvényhez.
Orbán Viktor évértékelőjében kiemelte, hogy a kormány 2010 és 2025 között 15 ezer milliárd forintért bevezetett külön- és extraprofitadókat a bankszektor, az energiacégek és a nagy kereskedelmi láncok ellen. A szakmai vélemények azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ágazat már a teherbírásának határán működik, ami aggodalomra ad okot a gazdasági stabilitás tekintetében.
Piaci következmények és verseny
A legfrissebb információk szerint a multinacionális élelmiszerláncok többsége már évek óta veszteséges Magyarországon. Bár azonnali kivonulásuk nem biztos, a tartós szabályozási nyomás a fogyasztókra is kihat: a szűkülő kínálat, gyengébb minőség és emelkedő árak valószínűsíthetők. Az élelmiszerárak növekedése bonyolult kérdés, amely a feldolgozás és kereskedelem költségeiben mutatkozik meg, nem csak a termelők szintjén.
A hazai élelmiszerek minősége és piaci helyzete
A hazai élelmiszerek minősége általában megfelelő, viszont a feldolgozóipar hatékonysága gyakran elmarad a nyugat-európai szinttől, ami magasabb egységköltségeket eredményez. A bolti működési költségek, valamint az árrésstop bevezetése szintén nehezíti a helyzetet, hiszen az árrésmaximum 10 százaléknál nem számít profittá, hiszen a bérekkel, energiaköltségekkel és logisztikai kiadásokkal is számolni kell.
A magyar termékek jövője az árérzékeny piacon
Az import élelmiszerek növekvő mennyisége és a török ráhatás, valamint a hazai áremelkedés nagymértékben befolyásolja a boltok választékát. Az orosz hátterű MERE diszkontlánc megjelenése miatt a budapesti boltok piacán jelentős drágulás tapasztalható, noha a választék és minőség terén kompromisszumot jelent. A piaci verseny új szereplőkkel nő, a vásárlóknak pedig fontosabbá vált az ár-érték arány, amely jövőbeli vásárlási szokásokat alakítja.
A jövőben megfigyelendő lesz, hogy a multinacionális cégek és a hazai termelők hogyan alkalmazkodnak a folyamatosan változó környezethez, és kik lesznek képesek fenntartani versenyképességüket a jelenlegi szabályozások mellett.