A visegrádi országok építőiparának ingadozása
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) legújabb elemzése alapján a visegrádi országok építőipara aggasztó mértékű ingadozást mutatott az elmúlt években. Az erős növekedés időszakai után megfigyelhető a meredek visszaesés, amely jelzi a szektor instabilitását az EU27 átlagénál.
Tények és számadatok
A visegrádi négyek esetében a állami megrendelések aránya lényegesen nagyobb, mint más uniós országokban. Az állami megrendelések visszaesése súlyosbította a helyzetet, hiszen a legfrissebb adatok is vegyes képet mutatnak. Csehország és Szlovákia építőipara kisebb élénkülés jeleit mutatja, míg Magyarország és Lengyelország a további visszaesést szenved el.
A 2024-es év kihívásai
A 2024-es év során a termei volumenek a visegrádi országok esetében is csökkentek. Az építőipari termelés heves ingadozása különösen Magyarország és Szlovákia esetében volt kiugró. Csehország stabilabb teljesítményt produkált, ami viszont nem menthető fel attól, hogy a növekedések 2021-hez képest már nem tükröznek kedvező jövőképet.
Ágazati trendek és munkaerőpiaci mutatók
Továbbá, az építési ágazatok között is kiemelkedő a mélyépítés, ahol a 2015-ös 53,5%-os növekedést követően jelentős visszaesések voltak tapasztalhatók. A speciális szaképítés területe is lazább tendenciát mutatott a legutóbbi években. Az alkalmazottak száma a V4-ek nagyobb részében csökkent, miközben Magyarország esetében figyelhető meg a legnagyobb csökkenés az ágazati átlagnál.
Ár- és bértrendek
A bérnövekedések a visegrádi országokban drámaian emelkedtek 2021 óta, de Magyarországon a legnagyobb mértékben. A termelői árak emelkedése is szembetűnő, hiszen a magyar piacon a növekedés a legmeredekebb volt, megelőzve a többi visegrádi államot.
Összegzés
Összességében az ÉVOSZ elemzése rávilágít arra, hogy a visegrádi országok építőipara komoly kihívásokkal néz szembe, a magas költségek és csökkenő termelési volumen mellett, miközben a stabilitás jelei csupán néhány országban kezdtek megjelenni.
