A kávéfogyasztás tévhitei és egészségügyi hatásai
A kávéfogyasztás jelentős egészségmegőrző hatásait számos kutatás, köztük a Semmelweis Egyetem által végzett vizsgálatok is igazolják. Azonban nem mindegy az sem, hogyan fogyasztjuk az italt; feketén, tejjel, cukorral vagy esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa szerint érdemes világosabb pörkölésű kávét választani, mivel így a benne található egészséges növényi vegyületek érvényesülnek a legjobban.
Sokan aggodalmat keltve tartanak attól, hogy a kávé éhgyomorra történő fogyasztása refluxot, gyomornyálkahártya panaszokat, vagy stresszhormon-emelkedést (kortizol) okozhat. Pedig a kávé fontos összetevői közé tartoznak az antioxidánsok, mint például a klorogénsav és a ferulsav, amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak, így gyulladásos bélbetegségek esetén is fogyasztható, ha a betegség nyugalmi állapotban van.
Az elhízás és a koffein hatása
Mivel az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az extrém stressz szintén fokozza a gyomorsérülést és a refluxot, a koffein ezekre a problémákra ráerősíthet. Az egészséges emberek számára azonban a kávé éhgyomorra sem jelenthet problémát. Sokan tévesen hiszik, hogy a kávé a hipertóniások számára káros, de a dietetikus szerint a sófogyasztás csökkentése és a mozgás sokkal fontosabb lehet. Mérsékelt fogyasztás esetén (naponta 1-2 csésze) a kávé jótékony hatásait érdemes kiemelni.
A kávéfogyasztás előnyei és hátrányai
A mérsékelt kávéfogyasztás, amely maximum napi 400 mg koffeint (3-4 csésze) tartalmaz, csökkentheti a cukorbetegség, szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór kialakulásának rizikóját. A dietetikus hangsúlyozza, hogy a kávéban található antioxidáns vegyületek, mint a növényi hatóanyagok, kulcsszerepet játszanak a betegségek megelőzésében.
Fontos megemlíteni, hogy a feketében található szűretlen kávé (török kávé, french press, kotyogós, presszó) emelheti az LDL koleszterin szintet, mivel csökkentheti az epesavak termelődését. Ennek ellenére, mértékletes fogyasztásnál nem kell tartani a kávétól. Amennyiben valaki nagyobb mennyiségben, 4 csészénél többet iszik, és magas LDL koleszterinszintet állapítottak meg nála, akkor a kávé étrendi tényezőként is mérlegelendő lehet.
Az instant kávéról és a kávé vízhajtó hatásáról
Az instant kávé lényegében főzött fekete kávé, amelyet liofilizálnak, azaz fagyasztva szárítanak. Ennek során továbbra is tartalmaz koffeint, bár az íze gyengébb, és az antioxidáns tartalma is alacsonyabb, mint a frissen főtt feketének. A kávé vízhajtó hatásával sokan tisztában vannak, és a szakemberek javasolják, hogy a kávé után mindig igyunk vizet a tisztább aromák élvezetéhez.
A kávé jótékony hatása legjobban tisztán, cukor és tej nélkül érvényesül. Ekkor ennek a hatóanyagnak köszönhetően még a fogszuvasodás megelőzésében is szerepet játszik, megakadályozva a baktériumok foghoz tapadását. Ezen kívül kalóriabevitel szempontjából is kifizetődőbb tisztán fogyasztani a kávét, hiszen a tej és cukor hozzávalók növelhetik a kalóriaértéket.
A kávépörkölés hatása az egészségre
A kávépörkölés erőssége szintén meghatározó. A pörkölés során a hőmérséklet hatására reakcióba lépnek a kávéban található fehérjék és szénhidrátok, ami a melanoidin, egy jótékony hatású antioxidáns keletkezésével is jár. Azonban minél sötétebbre pörkölik a kávébabot, annál inkább keletkeznek egészségkárosító vegyületek, így dietetikai szempontból a világos pörkölésű kávé kedvezőbb alternatíva.
Összességében a kávéfogyasztás egészségügyi hatásai széles spektrumon mozognak, és számos tévhit dőlhet romba, ha az emberek tudatosabban közelítik meg a kávéivást, figyelembe véve annak összetevőit és az elkészítési módokat.
